A televízió hatása a látásra
A 8—11 éves kor közötti gondolkodást a konkrét műveletek és fogalmak jellemzik Salamonde még fellelhetők az óvodáskor szemléletes-képszerű gondolkodási formái.
Érdeklődésük segíti az önkéntelen és csökkent látáscseppekkel szándékos figyelem fejlődését is Szabó A figyelem terjedelme és megosztóképessége sokat fejlődik ebben az időszakban, a gyerekek a háttérben szóló televízióra is a látásélesség tesztelése, hatásai ezért éppúgy érvényesülnek, mint a tudatos tévénézésnél. Kisiskoláskorban finomodik az érzékelés látás, hallás és az észlelés, amely az óvodáskori szinkretizmusból átvált az analitikus észlelésre.
Az emlékezet fejlődése az értelmes emlékezés, a megjegyzés felé halad a mechanikus megjegyzéstől, ebben a korban már képessé válnak a gyerekek a különböző elméleti összefüggések felismerésére.
A TV és a számítógép hatása a látásra
Kisiskoláskorban lényegesen több időt töltenek kortársaikkal, mint ezt megelőzően, ennek megfelelően csökken a családdal töltött idő. A társas kapcsolatokban személyes identitásuk fejlődik.
A gyerekek új típusú helyzetekkel találkoznak: a felnőttek önállóságot várnak el tőlük, ugyanakkor a számukra legfontosabban, a szabadidőben korlátozzák őket; a tanulásban teljesítményt kell felmutatniuk. Megváltozik a szülőkhöz fűződő viszonyuk is, kevésbé hagyják, hogy gyerekségüket éreztessék velük, öntudatuk alakulása miatt nehezebb a tiltásokat vagy akár a megóvó a televízió hatása a látásra érvényesíteni velük szemben.
Felfogják már egy adott személy viselkedését és pszichikai állapotát, a kettőt együtt kezelik, felismerik a hiteltelen reakciókat, kategorizálni tudják a látottakat. Játékaikban már nemcsak fantáziajátékok szerepelnek — amelyekben a játék a lényeg —, hanem szabályjátékok, ahol a győzelem a cél. Törekednek a sikerre, közben megtanulják a társas viselkedés szabályait is. Finomodik a gyerekek erkölcsi ítélőképessége, Kohlberg Cole—Cole Ekkor már a gyerekek önállóan tudnak dönteni abban, hogy mi a rossz és mi a jó, viselkedésükben a kortárs csoportok szabályai is meghatározók.
A barátság fogalma is változik ebben az időben, míg a kisgyermekeknél a barát játszótársat jelent, addig kisiskoláskorban azt tekintik barátnak, akivel közös az érdeklődési körük, hasonlóságot találnak bennük önmagukkal, akivel beszélgetni tudnak. Információikat megosztják egymással, alakítják egymás véleményrendszerét, így egy újabb befolyásoló tényező lép be a barátságok kapcsán a személyiségfejlődésbe.
diagnosztika
A barátságok meghatározhatják az adott kortárs csoporton belül elfoglalt helyet, a népszerűséget, az elismertséget is. A kérdőív és az értékelés szempontjai A vizsgálat kétféle módszerrel történt: kérdőívvel [4] és interjúval, melyre a kérdőív kitöltése utáni szünetekben volt lehetőség. A kérdőív összeállításánál egyaránt használtam zárt és nyitott kérdéseket.
A nyitott kérdéseknél az egyszerű, könnyen érthető kérdés volt a cél, ami nem okoz elutasítást a válaszolóban, bár volt, aki mégis úgy élte meg a kérdőív kitöltését, mintha a titkait akartam volna kifürkészni. A tanulók a név nélküli, önkitöltéses kérdőívet osztályfőnökük jelenlétében töltötték ki, akivel előzetesen egyeztettük a kérdéseket az értelmezési nehézségek elkerülése érdekében.
Harminc kérdést tettem fel a gyerekeknek, melyekkel egyrészt tévénézési szokásaikat, a nézett műsorokhoz való viszonyulásukat, illetve az ezek által kiváltott hatást kívántam felmérni. A próbakérdezés alapján kiderült, hogy a harminc kérdés megválaszolható egy tanóra alatt, és nem fárasztja el a gyerekeket annyira, hogy ne jusson figyelmük az utolsó kérdésekre is.
A a televízió hatása a látásra az volt, hogy a projekciós kérdések, illetve a kép értelmezése tetszett nekik a legjobban. A kérdések három nagyobb csoportba sorolhatók: az első csoport 1— Az első csoporton belül elkülönül még a személyes adatokra támaszkodó rész, az osztályra, a korra, a nemre, a testvérekre, illetve a szülőkre vonatkozó kérdésekkel.
- Hogyan hatnak a monitorok a fejlődésben lévő gyermekek szemére? - Tisza Látáscentrum - Szeged
- A televízió hatása a látásra
A szülők foglalkozására a televízió hatása a látásra Zsuzsa Andorka A projekciós kérdések értékelésénél törekedtem az egyszerű osztályozásra, egytől háromig pontozva a válaszokat, figyelembe a televízió hatása a látásra a válaszok nyelvi megformáltságát is.
Fellelhetők a kérdőívekben a korlátozott és kidolgozott kód Bernstein jellemzői, a magasabb társadalmi osztályba tartozó gyerekek pontosabb megfogalmazású válaszokat adtak, árnyaltabban jellemeztek, használtak összetett mondatokat, míg a korlátozott kódot használó gyerekek szakmunkás, segédmunkás szülői háttérrel inkább egyszerű, hiányos mondatokban, egy-egy szóval feleltek a feltett kérdésekre. A nyelvi a látás helyreállítása 50 hatásai a gyerekek szocializációs folyamatában is jelentős szerepet játszanak Buda Helyesírásukban is eltérés található, bár általánosnak mondható, hogy nagyon sok hiba a figyelmetlenségből ered, hiszen egyszer helyesen szerepel ugyanaz a szó vagy kifejezés, míg a másik kérdésnél már hibásan.
Többször fordult elő, hogy padtársak ugyanúgy töltötték ki a kérdőívet, a kérdésekre adott válaszok hajszálra megegyeztek, így ezeket egy kérdőívként értékeltem.
Egy egypetéjű ikerpár is kitöltötte a kérdőívet, ami annyiban volt érdekes, a televízió hatása a látásra a két dolgozat egyértelműen megmutatatta személyiségük különbségeit, azt, hogy melyikük a domináns, egyben az agresszívebb típus.
A személyes interjúból pedig kiderült, hogy ez látási arány évente okoz közöttük konfliktust, leginkább abban, hogy mit nézzenek közösen a televízióban. A vizsgálat eredményeinek értékelése Tévénézési szokások A kérdőív kvantitatív részében a gyerekek tévénézési szokásait célozták a kérdések, a mikor és hogyan néz televíziót témakörben, figyelembe véve azt, hogy mennyire irányított ez a tevékenység.
A tévézés mennyisége szerint három szint különíthető el: keveset néz televíziót hétköznap reggel, iskolába indulás előtt, hétvégén délelőttmérsékelten sokat néz délelőtt, este és masszívan tévéző egész nap, még éjjel is.
A tévénézés mennyisége életkoronként oly módon változik, hogy kisgyermekkortól fokozatosan nő a képernyő előtt a televízió hatása a látásra idő egészen a kisiskolás időszak első éveiig, majd egy kis stagnálás után 12 éves korban éri el a csúcsát, utána pedig csökkenés jellemző.
A nyolcvanas években az Egyesült Államokban végeztek felmérést arra vonatkozóan, hogy egy átlagos gyerek mennyi időt tölt a képernyő előtt és mennyit az iskolában.
Az eredmények szerint 14 éves korukig a gyerekek átlagban 22 ezer órát töltenek tévézéssel, míg 11 ezer órát az iskolában Kósa Megfigyelhető, hogy a masszívan tévéző gyerekek többsége fiú, a vizsgálatban szereplő korcsoporton belül a évesek, és a projekciós kérdésekre adott válaszaik alapján az is látható, hogy agresszívebbek, mint a kevesebbet tévéző társaik.
A masszív tévézés következményei nemcsak pszichésen okoznak változásokat, hanem fizikálisan is, az ilyen gyerekek általában kevesebbet mozognak, többet fogyasztanak édességet vagy chipseket a tévénézés okozta feszültségek levezetésére nagyon sokan eszegetnek a műsorok közbenszervezetük gyengébb állóképességű, mindez fokozottabban jelentkezik a hízásra hajlamos gyerekeknél.
Nagyon változó a masszív tévézés kiindulópontja. Lukesch [Kósa Épp ezért tud a tévénézés megvonása büntetésként is funkcionálni. A felmérés adatai azt támasztják alá, hogy a gyerekek nagy arányban néznek este, sőt még éjjel is televíziót, amely a nyugodt alvást gátolhatja, hiszen a félelmet keltő vagy csak egyszerűen lármás, sok izgalommal járó történetek izgatják az idegrendszerüket, és így az alváshoz szükséges agykérgi gátlások nem jönnek létre. A gyerekek fáradtabbak, ingerlékenyebbek, ha nincsen meg a 8—11 éves korban szükséges tíz és fél órás alvásmennyiségük.
Ha összeadjuk az iskolában eltöltött, a délutáni tanulásra fordított időt és a tévénézés időtartamát, akkor kétségessé válik, van-e valóban ilyen időszak a gyerekek napi elfoglaltságai között.
Szüleikhez hasonlóan a a televízió hatása a látásra is felgyorsult életet élnek, amelyet a televízió is gerjeszt, hiszen minél rövidebb idő alatt kell minél több információt eljuttatnia közönségéhez. A gyors tempó befolyásolja a koncentrálóképességet, az összpontosítást. A 18 éven felülieknek szóló filmeknél egyértelműen az egyedül nézők vannak többségben, ez félelmetes tendenciának tűnik, ha a műsorok tartalmára gondolunk — horror, thriller, pornó a leggyakoribb ebben a kategóriában.
Ezek a gyerekek kedvenc műsorukként elsősorban a horrort jelölték meg, volt olyan válasz, melyben a rangsor a következő volt: Sikoly 1, Sikoly 2, Sikoly 3. Sokan választották kedvenc műsorként a krimiket is, volt, aki a szexfilmeket sorolta kedvencei közé.
Enyhíthet a televízió negatív hatásain, ha megbeszélhetik a látottakat, ha valakitől megkérdezhetik a gyerekek mindazt, amit esetleg nem értenek. A televízió hatása a látásra látottak megvitatása segítheti az így szerzett tudás elmélyítését.
A megbeszélés módjai között is különbséget kell tenni, igazán jónak az tekinthető, ha a film vagy műsor közben van erre lehetőség. A nyolcéveseknél még jellemző, hogy megbeszélik a szülőkkel a látottakat, a évesek viszont már inkább egyedül dolgozzák fel a műsort, és ha valamit nem értenek, azt is inkább barátaiktól, testvérüktől kérdezik meg, mintsem egy felnőttől, legritkábban a tanítótól.
A kortárs csoportok hatása így fontos szerephez jut, meghatározó a vezéregyéniség, ugyanis az ő véleménye lesz mérvadó a többiek számára. Sok családban a gyerekeknek saját televíziójuk van, így még kevésbé felügyelhető, mi jut el hozzájuk. A kedvencként megjelölt televíziós csatornák megoszlása az összes válaszadóra vetítve a 2. A nemenkénti bontás annyiban mutat különbséget, hogy a fiúknál harmadik helyre egy sportcsatorna került, míg a lányok a mesecsatornát részesítették előnyben.
Előkelő helyre került a mozifilmeket vetítő HBO, a közszolgálati televíziók viszont háttérbe szorultak. A műfajok megoszlása nem mutatott igazán nagy szórást — ez alól csak a vallási műsorok kivételek, ezeket nézik legkevésbé a gyerekek.
Érzelmi reakciók Már a csecsemők képesek arra, hogy érzelmeket éljenek át: örömöt, dühöt vagy éppen haragot. Az ezekhez tartozó arckifejezések egyetemesek, könnyen felismerhetők.
A tévézés hatásai a szemre
Mégis szükséges a gyerekek érzelmi fejlettségének bizonyos szintje ahhoz, hogy az észlelés után értékelni is tudják a látottakat. A kérdőív egyetlen képes feladata az arckifejezések felismerését, illetve ebből a látottakra vonatkozó következtetés levonását célozta meg. A képen háromféle arckifejezés látható: a nevetésé, a csodálkozás-érdeklődésé, illetve a félelem-irtózaté.
A gyerekek éves koruk körül válnak képessé az utóbbi két érzelem felismerésére, míg a nevetést már 3 éves korukban felismerik. Lényeges mutató a gyerekek személyiségéhez, hogy a kép szereplői közül kivel azonosulnak, és milyen műsorral azonosítják az arckifejezést, és ez életkoronként hogyan változik 3. Míg a tízévesek kalandfilmként azonosítják a látottakat, az egy évvel idősebbek már horrorként értékelik a nézett filmet, a félelmet mutató kislánnyal azonosulnak.
A lányoknál is jellemző, hogy minél idősebbek, annál inkább az erőteljes, ám negatív érzelemmel azonosulnak, a domináns érzést ismerik fel a képen.
Ennek oka lehet, hogy jóval több agresszivitást, félelmet, szorongást gerjesztő filmet látnak, mint a évesek, tapasztalatot szereztek a filmen átélt izgalmakról.
Finomodik kognitív képességük, és másodlagos érzelmeik is egyre fejlettebbé válnak. Minden gyereknél előfordulhatnak a televízió hatása a látásra félelmek pl. A gyermeknek a félelme attól, hogy elhagyja a lakást, olyan mértékűvé vált, hogy iskolába sem járt. Szorongása a lakásban sem szűnt meg igazán, árnyékként kísérte az apját vagy az anyját mindenhová.
A kezelés sikeressége azt sajnos nem garantálhatja, hogyha ez a kisgyerek későbbi élete során hasonló szituációval találkozik, akkor nem törnek-e elő a gyerekkori emlékképek, a szorongás érzete. Azok a gyerekek, akik mesenézést véltek felfedezni a képen, a szóbeli interjúk során szinte versengve igyekeztek történeteket mondani, hogy mi válthat ki három ennyire különböző arckifejezést a nézőkből.
A mesék világa Amikor meséről beszélünk, többnyire olvasott vagy élőszóban előadott történetre asszociálunk, holott a mai gyerekek már inkább a vizuális mesére, a televízióban, videón látott megfilmesített történetre gondolnak, ahol a verbalitás háttérbe szorul. Binét Kettős tudattal fogadják be a mesét: egyrészt tudják, hogy bizonyos dolgok nem léteznek, csak a mesében, másrészt borzasztóan izgulnak a varázslatok sikerességén, a csodatévő lámpa működésén, a tündérek varázslatán.
A mesék egyik visszatérő motívuma az átváltozás. Míg az írott meséknél a hallgató fantáziájának fejlesztésére szolgál ennek elképzelése, addig a rajzfilmekben megteszik ezt a gyerekek helyett.
Korunk láthatatlan gyilkosa, a glifozát - Dr. Guseo András, Jakab István
A mesék segítségével átélik a veszély és megmenekülés érzetét, amit nem tehetnek meg a valóságban, azt megtehetik a mesehősökkel azonosulva a mesevilágban. A mese a vágyak teljesülésének világa.
Miért rossz a kék fény?
Lényeges motívum még az elégtételé. A gyerekek kompenzációs törekvéseinek megfelelője ez a mesék világában — aki valamilyen hátrány miatt nem tud elérni valamit, az valami másban emelkedik ki.
Bettelheim szerint a mesék kimondatlanul, anélkül, hogy igazán magyarázatokba bocsátkoznának, megoldásokat ajánlanak a gyerekeknek konfliktusaik megoldására, feszültségük levezetésére.
Nem a közeli tévézés rontja a szemünket Illyés András Sok szülő gondolja úgy, hogy a túl közelről nézett tévékészülék káros sugaraival rongálja a gyermekek szemét. Az elképzelésnek volt ugyan valóságalapja, de ma már csak annyi igaz belőle, hogy a sok tévézéstől hamarabb elfárad a szemünk. Mégis figyelnünk kell a jelenségre: ha gyermekeink közel ülnek a készülékhez, érdemes náluk komolyabb szemvizsgálatot végeztetni. A hatéves Petinél csak az iskolakezdés évében, egy alapos szemvizsgálat után derült ki, hogy nem lát jól.
Érdeklődésük előterébe azok a történetek kerülnek, amelyek elképzelhetőek a hétköznapi életben is — a rajzfilmalkotók törekednek is erre, például a Mentőosztag vagy a Sharon naplója című mesében olyan szereplőket alkottak, akik élete izgalmas, ugyanakkor egyszerű emberek, hétköznapi gondokkal, örömökkel.
A éves gyerekekre már az ideálkeresés jellemző, kedvenc mesefiguráik megtestesítik azt az életet, amilyenre ők is vágynak, bennük látják felnőttnek magukat.
Nem a közeli tévézés rontja a szemünket
A rajzfilmekre vonatkozó kérdések értékelésénél elkülönítettem a klasszikus rajzfilmeket, illetve az akciórajzfilmeket. Utóbbiakat a gyerekek a klasszikusokhoz viszonyítva sokkal izgalmasabbnak, érdekesebbnek tartják, talán ismeretlenségük miatt is. A gyerekek többségében az akciórajzfilmhősöket helyezik előtérbe, azzal indokolva, hogy ők legyőzhetetlenek és erősek. Második helyen a klasszikus mesék szereplői találhatók, majd a humor képviselői.
Abból a szempontból, hogy mit tekintenek erőszakos rajzfilmnek, megoszlanak a vélemények. Sokan a Tom és Jerryt említik az erőszakosság példájaként, holott ebben a történetben a humor oldja a feszültséget, így a a televízió hatása a látásra ellentétben ezt a gyerekek nem erőszakos mesének, hanem komikusnak élik meg.
Lényeges szempont, hogy minél kevésbé reális a mesében ábrázolt világ, annál kevésbé tűnik valószerűnek az erőszak, vagyis nem jelenik meg követendő példaként a valós helyzetekben. Ehhez viszont szükséges az az érettség, amely lehetővé teszi a valóság és a fikció elkülönítését, és szükséges egy létező értékrend is, hogy a humor ne váljék kétélű fegyverré, vagyis ne tegye elfogadhatóvá például a kárörömet, ami a Tom a televízió hatása a látásra Jerry mesék visszatérő eleme Szilády S nem elhanyagolható tulajdonság Pókember kettős énje, hiszen a mindennapokban egyszerű emberként él, s tudathasadásos állapotban olykor másik énjének tetteiről ír újságcikkeket.
A gyerekek számára elfogadhatóvá téve ezzel a televízió hatása a látásra, hogy az egyik pillanatban erőszakosan viselkedő szereplő a másik pillanatban már normális életét élve elismeréssel nyilatkozik önnönmagáról, vagyis az erőszak jutalmazott formája kerül újra előtérbe. Valószínűsíthető, hogy a gyerek ezt a magatartást pozitívan ítéli meg, és egyre inkább alkalmazni fogja céljai elérésének érdekében.
Hogy valójában mit jegyeznek meg a gyerekek az egyes rajzfilmszereplők tulajdonságaiból, azt jól példázza a Micimackó legjellemzőbb vonására vonatkozó kérdés, ahol a következő sorrendet állították fel: falánk, jószívű, vicces, szeleburdi, félénk, bölcs, beképzelt és gonosz. Az interjúkból kiderült, hogy a falánkságot nem tekintik negatív tulajdonságnak, teljesen természetesnek tartják.
Meglepő, hogy akadtak olyan párosítások is, amelyben a gonosz jellemző mellett a félénk is szerepelt, vagy a bölcs mellett megjelent a szeleburdi is. A harmadik helyen megjelölt Pokémon mely eredetileg a pocket monster — zsebszörny kifejezésből ered [Kőrös A történet modernkori lovagi tornaként is felfogható lenne, ha mindehhez nem társulna olyan képi és hanghatáskavalkád, amelyben ordítások, sikoltások, éljenzések változnak pillanatonként, arra késztetve a gyerekeket, hogy egyetlen percet sem elmulasztva, meredten bámulják a képernyőt.
Az idegen hangzású, sokszor érthetetlen nevek sem segítik a gyerekek nyelvi fejlődését, inkább visszalépést jelentenek, hiszen magyarázatok helyett esetleg csak nyöszörgés hallható a szereplők szájából. Kevesen tudták pontosan megfogalmazni kedvencük értékeit, sokszor csak felszínesen indokolták azokat.
Az agresszív hatások Az agresszió középpontjában az áll, hogy egy adott cselekedet látás mínusz skála szándékos bántalmazására irányul. A harag a gyerekeknél a hatodik hónap körül fejlődik ki, akkor, amikor valamilyen tevékenységük — elérni vágyott céljuk — kudarcot vall.
Ekkor még nem ismerik fel a céljuk elérését a televízió hatása a látásra akadály és a kudarc közötti összefüggést, hiányzik belőlük az erőszakosság. Egyéves korban viszont már megjelenik a dac és agresszió, a harag érzelme támadó jellegű lesz Ranschburg Különböző lehet az agresszió cél- és eszközrendszere, az instrumentális típus esetében azért agresszív a gyerek, hogy célját elérje, az indulati agresszió esetében belső indíttatása van arra, hogy a másiknak fájdalmat okozzon.
Ezek keveredhetnek egymással, éppúgy, mint a filmekben. A gyerekek számára a televízióban ábrázolt erőszak megértése folyamatosan változik növekedésük, értelmi fejlődésük, tapasztalataik révén. Kisgyerekkorban az egyes történéseket, így az agresszivitást is a televízió hatása a látásra cselekményként kezelik a gyerekek, nem foglalkoznak kiváltó okaival, illetve következményeivel Vetró—Csapó Nem követik az események láncolatát, nem hozzák összefüggésbe a látott jeleneteket, így az a szülői vélekedés, hogy miért ne nézhetne ilyen filmeket a gyerek, hiszen a rossz úgyis elnyeri méltó büntetését a végén, nem állja meg a helyét, 50 látomás hány dioptriát szülői magyarázat nélkül a film befejezése is különálló egységet jelent, nem kapcsolódik szervesen az előzőleg látottakhoz.
Az erőszakos jelenetek jóval félelmetesebbnek, szorongáskeltőbbnek tűnhetnek a gyerekek számára, mint a későbbi életkorokban. Kisiskoláskorban már megértik az erőszakos cselekedet motivációját, valamint az agresszív viselkedés következményeit, mégis a filmek gyors tempója ezt sokszor megnehezíti, így könnyen élhetik meg az előzőkben vázoltakat.
norbekov könyv jövőkép letöltése
Collins ben Vetró—Csapó A kereskedelmi csatornák megjelenésével nálunk is elterjedt a reklámokkal megszakított filmvetítési forma, bár első pillantásra úgy tűnik, hogy a reklámpercek cseppnyi feloldódást engednek a film pergő izgalma vagy épp brutalitása közben, az előzőek alapján ez káros a gyerekekre, éppen ezért hatványozottabban fontos a szülői jelenlét, a kommunikatív filmnézés. Az, hogy mennyire válik követendő példává az agresszívan cselekvő személye, nagyban függ a gyerekek személyiségétől is, a bizonytalan, befolyásolható gyerekek függetlenül attól, hogy az előzőkben leírt szellemi érési folyamat mely szakaszában tartanak, gyakran utánozzák a sikeresnek vélt, célját mindig elérő hőst, azzal sem törődve, hogy céljai eléréséhez milyen eszközöket használt.
Ezek a gyerekek kevésbé gátlásosak, ha erőszakról van szó Vetró—Csapó A főszereplővel való azonosuláskor a néző közvetett érzelmi élményeket szerez, minél inkább megtörténik az azonosulás, annál nagyobb feszültséget, stresszt él meg a befogadó, és minél erőteljesebb az agresszivitás megjelenése, annál a televízió hatása a látásra éli át.
Bizonyos nézetek szerint ennek elkerülésére az a megfelelő módszer, ha az agresszív viselkedést minden esetben büntetik. Ez bizonyos fokig működhet, ha a büntetés következetes, és a gyerek azonosulni tud azzal a személlyel, akitől a büntetést kapta.
