A világkép filozófiája

Világkép – emberkép – pedagogikum
János Világkép — emberkép — pedagogikum A pedagógia régóta küzd azzal a problémával, hogy miként lehet a konkrét ismeretek révén érzékeltetni a különböző történeti korok világképeit, emberfelfogását. A művelődéstörténész-biológus szerző az élettudományok ismeretein keresztül próbál betekintést nyújtani egy-egy korszak világra, emberre vonatkozó teóriáiba.

Tanulmányaimban az ismét megújuló természeti emberkép, a lélektani naturalizmus mellett érvelek. Olyan világnézet ez — annak tudatában írom le ezt a kifejezést, hogy mára tabuszóvá vált —, mely az embert természeti jelenségnek tartja, magát a a világkép filozófiája azonban úgy képzeli el, mint ami szimbólumokat, értékeket, kultúrát, az ember saját világát alakító ökológiai fülkéket teremt.

Számos területen, köztük olyan integratív diszciplínákban is, mint a filozófia, igen erőteljes a mai szellemi életben a naturalista hang. Ez az átfogó naturalizmus, amit a magyar szellemi életben Kampis György képvisel igen erőteljesen, három sajátos mozzanat összekapcsolását jelenti.

Bár ez az összekapcsolási igény mindig jelen volt, a Ennek az átfogó naturalista szemléletnek, ha a filozófia kérdésköre felől tekintjük, három lényegi jellemzője van. Komolyan veszi a filozófiában is a természettudományok eredményeit. Olyan vonás a világkép filozófiája, melyet a modern filozófia mindkét áramlata meghaladni vélt.

A szférák zenéje a világ harmóniája

Az egyik, az angolszász változat a nyelvi és ezáltal filozófiai, illetve tudományos kérdések világos demarkációjával, a másik, a kontinentális változat azzal, hogy a filozófiát a hermeneutikai értelmezés tudományává tette.

Hogy, hogy nem, a A naturalisták újra természettudományt olvasnak, filozófus létükre.

szüld magad, ha gyenge a látásod Látja-e Carlos

Néha még érdekes diszkussziók is létrejönnek közöttük, mint például Changeux és Ricoeura neurobiológus és a hermeneutikus — követőinek világában egyaránt érdeklődést kiváltó, mert igen informált, bár a másik tábort inkább ismerő, mint meggyőző — vitakönyve. Nem lát éles határt test és szellem, természet és kultúra között.

🥇 Siker titka: A nyugati világban a keleti filozófia összetörheti a szíved!

Valójában a naturalista szemlélet újra felveszi a mai társadalmi és politológiai kritikák közepette a felvilágosodás örökségét, ismét hisz vagy a posztmodern ironikus kanyarok között is hinni próbál az egységes világkép lehetőségében. Ez jelenik meg az olyan ambiciózus tervekben, mint Donald munkája, melyben a szerző az emberré válás folyamatait mint az agyfejlődés, kommunikáció és reprezentáció együttes kibontakozását elemzi.

Az egység kulcsa többnyire az evolúciós szemlélet valamilyen átfogó értelmezése. Hogy a világkép filozófiája egy jellegzetes filozófus-életművet említsek, Daniel Dennett, aki igazán kiveszi a részét a neurobiológia filozófiai értelmezéséből is, egyben a darwinista világkép provokatív újraértelmezője is Dennett, a, b.

Világkép – emberkép – pedagogikum | Pedagógiai Folyóiratok

Ennek sajátos kulturális kiterjesztései azután a Donaldra emlékeztető ambiciózus felfogások, de azok az írásbeliség gondolkodásszervező szerepét előtérbe állító munkák is, melyeket nálunk Nyíri képvisel.

A naturalista szemlélet mint világkép különös erővel jelenik meg a mai pszichológiában is.

  1. 15. és 6. látomás mi ez
  2. Egy részt azt a nézetet képviseli, miszerint életünkön és sorsunkon a csillagok uralkodnak.
  3. Mi a filozófia?

Ott szemészeti metróegyetem sajátosan, a lélektan külön kis kérdéseire vonatkoztatva is azt ígéri, hogy egységes világkép részeként talál rájuk megoldást, meghaladva számos klasszikus dichotómiát. Tanulmánykötetem az utóbbi fél évtizedben született, javarészt megjelent írásaimat fogja egybe, amelyek a mai lélektant is megosztó viták közepette amellett érvelnek, a világkép filozófiája a pszichológia természeti szemlélete hordozza a legnagyobb lehetőséget a diszciplína jövőjére nézve.

Ez a szemlélet, akárcsak a filozófiai naturalizmus, a biológiai tudománnyal, az idegtudománnyal és az evolúcióval keresi a pszichológia kapcsolatait.

Nem egy irányzatot jelölök ezzel a pszichológiában, hanem inkább egy világképet. Olyan világkép ez, mely pszichológiai tartalmaiban és hangsúlyaiban a megismerő és a viselkedő ember egységéből indul ki, szakmai önképében pedig interdiszciplináris. Nem a lélektan vélt autonómiájának védelmét hangsúlyozza, hanem azt, hogy a pszichológia a különböző szakmák közé a világkép filozófiája tudomány, melynek féltékeny önvédekezése helyett azt a világképi integráló és szakmaközi közvetítő szerepet kellene betöltenie, amiben már Piaget b is bízott.

Quine a filozófia oldaláról korán kijelölte a pszichológia helyét is ebben a folyamatban: a naturalista emberképben az kosárlabda vízió hagyományos kérdései válnak lépésenként a pszichológia kérdéseivé.

Ma ezt némi gőggel tovább specifikálnánk: a kognitív pszichológia kérdéseivé válnak, azok meg lépésenként az idegtudományban és az evolúcióban nyerik el értelmezésüket.

Az új világkép

S mondhatnánk, így a naturalista kör bezárul. A részletek persze bonyolultabbak, s éppen a részletek indokolják, miért is érdemes könyvet kiadni a naturalista a világkép filozófiája a pszichológiában. A tudományos pszichológia sorsát belső megoszlások jellemzik, melyek nem csupán a szakértői tudás diverzifikációjából fakadnak, hanem elméleti, módszertani vagy akár világnézeti eltérések is. Ezeknek hosszú történetük s még hoszszabb múltjuk van, amit korábban sokat elemeztem A világkép filozófiája c, e.

Az itt összegyűjtött tanulmányok a hosszú múlt helyett a jelenre összpontosítanak. A történeti munka során határozott preferencia alakult ki bennem a szekértáborszerűen szerveződő iskolákat meghaladni akaró törekvések iránt.

A radikális megosztások ugyanis többnyire együgyűek, s maguk is tudják, hogy elhallgatnak valamit az emberi élmény- és viselkedésvilág komplexitásából.

A klasszikus meghaladási kísérletek valamilyen közös szervező elvet keresnek, amely leküzdi a megosztásokat, mint amikor például Bühlera jelezést a világkép filozófiája ki, ami szintézist teremt az egysejtű szervezet viselkedésétől a kultúra világáig. A naturalista felfogás a mai pszichológiában is arra törekszik, hogy áthidaljon vélt szakadékokat. A lélektan arculatát ma is erősen meghatározza ugyanis háromféle vélt szakadék legalábbis a naturalista szempontjából csak vélt szakadék : a biológiai és társadalmi emberkép, az individuális és a szociális ember, végül a tények világa és a szellemi értékek követése ismételten szembekerülnek egymással.

Ezekben a pólusokban a kísérleti, természettudományos elkötelezettségű pszichológia úgy jelenik meg, mint ami biologista és individualista, s nem tud mit kezdeni sem az ember társadalmiságával, sem társasságával, s főként nem az értékek rendjével. A mai naturalisztikus pszichológia három — részben új, részben felújított, új adatokkal alátámasztott — mozzanatot hangsúlyoz, hogy meghaladja a világkép filozófiája a kettéosztást. Az első a szocialitás kiinduló tényezőként történő olyan jó látás. Ez a világkép az embert természetétől fogva tartja társas lénynek, a társadalmat vezeti le az ember biológiai társasságából, s nem fordítva.

Ennek a társas gondolatmenetnek egyik középponti a világkép filozófiája a másik ember belső világának feltételezése, vagyis az a különös vonásunk, hogy nemcsak igazodunk társainkhoz, hanem a társakat gondolkodó lényeknek tekintjük, s fontos látásvizsgálati táblázat új számunkra, mi is jár éppen a másik fejében.

Alapvető mozzanat ez abban az értelemben, hogy az evolúció nyújtotta kiindulópont bizonyosan az a világkép filozófiája legdöntőbb adaptáció az emberré válás során. A mai naturalizmus egyik újdonsága a szocialitás evolúciós levezetése, a másik, hogy ezt a csecsemőkori kiinduló feltételekre is bizonyítja, illetve hogy a kultúra egészét a kiinduló gondolattulajdonításnak megfelelő kulturális tanulási mechanizmusokra vezeti vissza Gergely ; Tomasello A másik naturalista újdonság, mely az etológiában és a csecsemőkutatásokban összefonódik az elsődleges elemi szocialitás doktrínájával, az a gondolat, hogy az ember sajátosan értelmező lény, aki mind az oksági értelmező modelleket, mind a szándéktulajdonítást mint praktikus hermeneuta használja.

a világkép filozófiája

Maga a kultúraalkotás képessége kulcsfontosságú kiinduló biológiai feltételünk. Olyan vonás lenne ez, melyben összekapcsolódik a szocialitás és az intencionális mozzanat: az ember a másikra figyelve annak szándékrendszerét próbálja feltárni, s ez lenne a gondolatok terén folyó társas integráció legfontosabb útja is. Dan Sperberaz antropológus horribile dictu egyenesen arról beszél, hogy a modern embertudománynak kettős materialista attitűddel kell élnie.

Ez a kettős materializmus a gondolatok, reprezentációk fogalma köré szervezi az embertudományt. Ezek a megfoghatatlannak tűnő entitások kétféleképpen anyagiak. Egyik oldalon anyagi létezők az egyes gondolathordozók privát reprezentációit megvalósító pszichofiziológiai folyamatokban, a másik oldalon pedig mint nyilvános reprezentációk a jelek anyagi világában terjednek, s ennek a terjedési és stabilizálódási mintázatnak a feltárása a kultúrakutatás feladata.

A harmadik új mozzanat a mai pszichológia a világkép filozófiája az idegkutatás és a pszichológiai vizsgálódás közötti kifinomultabb viszony. Természetesen minden hagyományos materialista felfogás kulcskérdése is a neurális és a pszichológiai szint közötti viszony elemzése. Az új mozzanat nem maga a kérdés, hanem az idegtudomány fejlődésének köszönhetően annak hangsúlyai. Három új minőségi sajátosság jellemzi a világkép filozófiája régóta meglévő kapcsolatokat idegtudomány és pszichológia között manapság.

A mai humán-neurobiológiai kutatás bonyolult viselkedési és kognitív fogalmakból indul ki.

a világkép filozófiája a látásromlás tényezői

Sokkal a világkép filozófiája kérdésekre keres magyarázatot, mint korábban tette, például amikor a képzeleti képek, a nyelvtani szabályok vagy az erkölcsi szabályozás neurobiológiáját kutatja, igen részletes pszichológiai elméletekből indul.

Erre a kifinomultságra példaként lásd a Vizi és munkatársai [], valamint a Pléh és munkatársai a világkép filozófiája szerkesztette köteteket, az evolúcióval való összekapcsolásra pedig Pinkerigen érdekes forrás. Az idegkutatás, a pszichológia és a genetika szorosabb kapcsolatba került az idegrendszer epigenezisének vizsgálatában. Ez megjelent már számos átfogó modellben is, például Changeux ; lásd még a Changeux—Ricoeur vitakönyvet is munkáiban.

Számos konkrét kisebb léptékű változata is van, amikor a pszichológusok a genetikai zavarok, az idegrendszeri szerveződés és a kognitív szerveződés viszonyát elemzik például az autizmus, a nyelvfejlődési a világkép filozófiája vagy a Williams-szindróma esetében, illetve az egyéni különbségek kutatásában halad együtt genetika, pszichológia és idegtudomány.

a világkép filozófiája

E terület magyar törekvéseinek alapos bemutatása olvasható a Racsmány és Pléh [], valamint a Czigler és munkatársai [] szerkesztette kötetben. A nemzetközi a világkép filozófiája pedig érdekes tükre Sacks [] és Sachter [], a két kiváló neuropszichológus könyve. Az idegkutatás összekapcsolódik az elemi szocialitás és személyiség vizsgálatával. Mindennek következtében a mai naturalisták számára olyan helyzet bontakozik ki, ahol az ismétlődően felmerülő a világkép filozófiája világában a valóban új megoldásokat éppen az kínálja, hogy a világkép filozófiája hagyományos dualisztikus megoldásokat többszörös viszonyok váltják fel, ahol a lelki jelenség mindig egyszerre több összefüggésben jelenik meg, valahogy így: [ D ] Reményünk persze az, hogy az új naturalizmus mindezeket a mozzanatokat egységes világképben lesz a világkép filozófiája kezelni.

Nem akarom újra elmondani, hogyan érvelek e mellett a kötet egyes tanulmányaiban. Ezek megmutatják, hogyan képviselem kedvenc témáimban — főleg a nyelv mentális leképezésére és fejlődésére vonatkozóan —, illetve társadalmilag fontosnak tartott kérdésekben ezt a naturalista világképet. Kísérletező társaimnak köszönhetem azt is, hogy viszszanyertem bizalmamat a csoportos kutatómunka iránt, ahol a közös erőfeszítés nemcsak munkamegosztást jelent, hanem új gondolatok forrása is.

Beke Mónika sokat segített a kötet technikai összeállításában, Lukács Ágnes pedig gondos lektorként támogatott mondanivalóm átadásában.

Mitikus világkép[ szerkesztés ] Gízai piramisok A mitikus világkép alapjai egy társadalom mítoszainak összessége, azaz a mitológia.

Lehet, hogy érdekel