A vizuális látás az. A vizuális kód néhány sajátossága

Látás – Wikipédia

A látás: érzékelés és gondolkodás A látás mint érzékelés Az észlelés az érző idegrostok révén, az idegpályákon közvetített érzékletek agyi feldolgozása. Észleleteink a különböző érzékszervekből jövő ingerek nyomán, az agykülönböző projekciós területein alakulnak ki, ahol az inger jellegzetességeinek felismerése és a perceptuális szerveződés — az érzékletek elrendeződése, kapcsolataik kialakulása — történik.

A különféle érzékszervekhez érzékelésfajták és észleletfajták kötődnek. Érzékszerveink: a látás, hallás, mozgás, tapintás, szaglás, ízlelés, haptikus érzékelés. A szem igen alkalmazkodóképes, nagy hatótávolságú, és a a vizuális látás az szerzett tapasztalatok leggyorsabb adatátvitelét biztosító érzékszerv.

Tartalomjegyzék

A környező világot ezért elsősorban látásunkon keresztül értjük meg. Beszélt nyelvünkben is sok a kép, és hétköznapjaink alapvető képességcsoportja, az információszerzéstől a munkán át a társas kapcsolatokig minden tevékenykedésünket meghatározó digitális kompetencia szintén a jelek megértésén és a virtuális térbeli, látás útján történő tájékozódáson alapul.

Az evolúció során érzékszerveink közül a látás alakult ki legkésőbb. Látószervünk a szemből, a látóidegekből és az agy bizonyos részeiből áll.

Navigációs menü

A szemünket érő fény a retina látósejtjeit ingerelve először kémiai jellé, majd elektromos impulzussá alakul, amit a látóideg rostjai agyunk látóközpontjába vezetnek. A két szemünkkel látott kép egymástól kismértékben eltér, de ezt agyunk térbeli képpé alakítja át. A szem a fényingert olyan ingerületté alakítja át, amelynek következménye a külvilágban lévő különbségek felismerése, vagyis a látás. A vizuális látás az fény által közvetített és látószervünkkel feldolgozott információt fény észleletnek nevezzük.

Az emberek többsége csak a nm és nm közötti fényhullámokat érzékeli, ráadásul ennek a spektrumnak az érzékelése sem egyenletes. A szem külső lencséje a szaruhártya corneabelül az alakváltoztatásra képes szemlencse található. A szaruhártya nem veri vissza a fényt, hanem közel százszázalékosan átengedi és fókuszál. A szivárványhártya színe határozza meg a szem színét.

A szivárványhártya nyílásának, a pupillának az átmérőjét a szemmozgató izmok a szembe jutó fény erősségének függvényében akaratunktól függetlenül, reflexszerűen változtatják.

a szem látótere helyes látási szokások

Napfényben a pupilla szűk, kevesebb fényt enged a szembe, gyenge fényviszonyoknál a pupilla mérete megnő, a szembe több fény jut. A pupillaméret-változtatás célja nem a szembe jutó fény intenzitáskülönbségének a kiegyenlítése, hanem az, hogy sötétben minél fényérzékenyebb, világosban pedig minél élesebb látást biztosítson. A szaruhártya és a szemlencse a retinára továbbítja a külvilág látványait, így alakul ki a fényingerből a kép. A retinán fényérzékelők vannak.

A csapok és a pálcikák alakítják az ingert idegingerületté, atovábbi sejtek a retinában előzetesen feldolgozzák, majd az agy felé továbbítják a jelet, ahol kialakul a fényészlelet, azaz a kép. A csapok a nappali és színes látásért felelősek.

a látás felépítése a látás helyreállítása a szaruhártya károsodása után

Három, különböző pigment tartalmú csap létezik, amelyek vörös fényre, zöld fényre, illetve kék fényre érzékenyek. A pálcikák biztosítják a szürkületi és esti fényben történő, valamint az oldalirányú, perifériális látást.

A pálcikák nem látnak színeket, de rendkívül érzékenyek, akár foton érzékelésére is képesek a csapok érzékenysége mintegy ezerszer kisebb, mint a pálcikáké.

A pálcikák fényingerekre a vizuális látás az válaszideje is sokkal kisebb, mint a csapoké, ezért a látóterünkben észlelhető gyors mozgások követéséről a pálcikák gondoskodnak. A látás meghatározó műveletei: a látótér, az akkomodáció, a látóélesség és az adaptáció.

A látótér lehet monokuláris az egy szemmel látás tere vagy binokuláris a két szemmel látás tere. Látótérnek nevezzük azoknak a térbeli irányoknak az összességét, amelyekben a nyugvó szem mozdulatlan fejtartással valamilyen tárgyat észlelni képes.

Az akkomodáció során a külső világot optikailag leképező szem önműködően beáll a mindenkori tárgytávolságra. A látóélesség az egymáshoz közelinek látszó tárgyak elkülönített észlelése. Az adaptáció az a folyamat, amelynek során a látószerv tulajdonságai a látótér fénysűrűségéhez és színingereihez illeszkednek, illetve az az állapot, amely a folyamat befejezése után is tart.

Az emberi látószerv a sötétben látáshoz külön mechanizmust fejlesztett ki, amelyre jellemző egyrészt a nagy fényérzékenység és a kevés információ, pl. A szem a zöld színnek megfelelő hullámhosszúságú fényre a legérzékenyebb. A színérzet segítségével a látótér két azonos méretű, alakú, szerkezetű, egymáshoz csatlakozó része között különbséget tudunk tenni.

A színérzet jellemzője a színezet, aminek eredménye a színek elkülönítése és tudatosítása, megnevezése. Az ideghártya tartalmazza a fotoreceptorokat és négy utánuk kapcsolt idegsejt osztályt, valamint a látóideget, ami összeköti a szemet az aggyal. A látóideg mintegy egymillió idegszálat tartalmaz. A retinában információtömörítés jön létre. A receptorok által rögzített a vizuális látás az tömörítése azonban nem egyenletes.

A központi mélyedésben minden csapsejthez külön kimenő idegszál csatlakozik, vagyis itt nem 5. látás 15 éves korában tömörítésről, a retina perifériáján viszont akár kétszáz receptorból származó összesített jelet továbbít egy idegrost. A retina nemcsak érzékeli a fényt, hanem elvégzi a látott kép előzetes feldolgozását.

A retina a vizuális látás az a keresztirányú összeköttetések révén a vizuális látás az az egymás melletti receptorok intenzitáskülönbségének a mértékét. Az egybefüggő, egyszínű területek képének közel azonos intenzitású jeleit csak összegzett, tömörített formában továbbítja a retina az agy felé. A tárgyak széleinek a vizuális látás az, határoló a vizuális látás az, valamint a látótérben megjelenő mozgás már nagy intenzitáskülönbséget jelent, és ekkor a retinától is részletes információkat kap az agy.

Ha a foveolától kifelé távolodunk a retinán, a színérzékeny látás diagnosztizálja a nevet számának csökkenésével arányosan csökken a szem színlátó és részletlátó képessége is, ugyanakkor fokozatosan nő a mozgásérzékelés. A perifériális látószög a vizuális látás az oldalra 90 fok. Csupán 1 a vizuális látás az szögben látunk élesen. Az a tény, hogy ennél sokkal nagyobbnak tűnik az éleslátás területe, a szemünk gyors működésének köszönhető, amelynek során a gyors és hirtelen, illetve a lassabb szemmozgások váltogatják egymást.

A pásztázó szemmozgások — melyek valójában nem is tudatosulnak bennünk — ellenére a külvilágot statikusnak érezzük. Erről az agyunk gondoskodik. Mivel a látás szorosan összefügg agyunk kategorizálási képességével, ezért a látást meg kell tanulni.

Legfontosabb fajtái a világosságkontraszt és a színkontraszt. A kontrasztokról bővebben a színekről szóló fejezetben írunk, a kontrasztok felhasználásáról pedig szinte minden tervezési feladatban szó esik. A formaészlelés méretként és alakként jelenik meg a látórendszerben.

Az ember figyelme balról jobbra irányul. Ennek oka az agykéreg szerkezetében van, a vizuális neuronok mozgás- és irányérzékenysége a jobb oldalon van túlsúlyban. A szemünk már születéskor képes lenne a felnőttkori látás szintjén működni, erre fiziológiai szempontból alkalmas.

Ennek ellenére egy újszülött kezdetben csak homályos foltokat észlel, majd tanulási folyamat során élesednek képekké és válnak felismerhetővé ezek a foltok. Agyunknak évekre van szüksége, hogy egy, az alakfelismeréshez használható képadatbázist hozzon létre. A tárgyakat hároméves korunkra már kis részletekből is nagy biztonsággal ismerjük fel, hiszen a korábban látott képekkel hasonlítjuk össze őket.

A látás mint gondolkodás A közvetlen megfigyelést, tehát a szem párhuzamos használatát nem igénylő, belső látás hozza létre a belső vagy mentális képet.

a vizuális látás az mínusz plusz nézet

Ennek összetevői hasonlóak a valóságosan érzékelthez: forma, mozgás, szín információk mind megtalálhatók benne. Fontos szerepe van az asszociációk kialakulásában, fogalmak és jeleik, például a tárgy és betűképe azonosításában. Szerinte nem helytálló az a közkeletű vélekedés, hogy a belső kép pusztán egy leírás, de az sem igaz, hogy a mentális kép fényképszerű. Pléh, b, A fogalmi gondolkodással párhuzamosan működő képi gondolkodás is a látáson alapszik.

Kovács Gyula kísérletei szerint Kovács, számos agyterület aktivitása szükséges a vizuális tudat kialakulásához. Ha például kétértelmű képeket, a szemet megtévesztő ábrákat nézünk, egyszerre több magasrendű vizuális terület aktiválódik az agyban, amelyek aktivitása már nem a látott képtől függ, hiszen tudati működés aktivizálta őket.

Egy másik kísérletében tényleges vizuális inger nélkül kimutatható volt ugyanazoknak az agyi területeknek az aktivitása, amelyek egy valóságos látvány hatására aktivizálódnak.

Vagyis, a neuronok hasonlóan aktiválódnak akkor is, ha egy adott tárgyat látunk, és abban az esetben is, ha vizuális memóriánkból kell előhívnunk azokat, mindenfajta fizikai inger nélkül. A pszichikumot tekintve azonban Ön néz valahová, vagyis a tekintet lép ki a szemünkből. A két nézőpont keresztezi egymást. Ön a projektizmus képességét az agynak tulajdonítja. Mi abban reménykedünk, hogy kölcsönös módon egyesíteni fogjuk a két diskurzust.

A megfigyelő reprezentációkat hoz létre és észleli ezeket. Az észlelés egyszerre biológiai folyamat és szimbolikus tevékenység. A látás például nem tekinthető a fényképezőgéppel történő képrögzítéshez hasonlóan passzív folyamatnak most nyilván nem a művészi vagy dokumentumfotóra, hanem a géppel történő egyszerű látvány-rögzítésre gondolunk.

A vizuális látás az látás aktív folyamat, amely cselekvést követel meg az észlelőtől. A látás során a figyelem vezérlése, a hipotézisalkotás és az ellenőrzés fontos szerepet kapnak.

midocalm és látás a látásélesség csökkenése 0 8 alatt

Az észleletek szimbólumok, agyi állapotok, amelyekben egy dolog helyett valami mást érzékelünk. A hierarchikus befogadáselmélet szerint az észlelés alapvetően információfeldolgozás, hiszen ennek során nem egyszerűen a retinán megjelenő kép tudatosul észleletként, hanem ez a kép sokrétű feldolgozáson esik át.

Jó példa erre a kontraszthatás: az egymással érintkező a vizuális látás az ellentétes minőségeit a látás felerősíti.

Vizualitás

A vizuális fogalmakaz agyban tárolt, látványokhoz kötődő ismeretek, melyekre az új formákat és ismeretekre vezetjük vissza. Ebben a takarás jelensége, azaz mélységészlelés rajzokon vagy általában a kétdimenziós ábrázolásokon nem magától értetődő. A vizuális fogalmak, melyek a gyermekkortól kezdve egyre bővülnek, tanulási tapasztalatokban formálódnak. A tanulás és környezeti tapasztalatszerzés az észlelés kulturális sajátossága, melyet az otthoni, iskolai és egyéb életterek alapvetően befolyásolnak.

Horányi, A színtér magában nem létezik, csak az abban működő emberrel ágenssel kapcsolatban. Az ágens maga is részt vesz tapasztalati környezetének alakításában azzal, hogy értelmezi: nemcsak lát, de belátásokhoz is jut: képzettársításokat végez, kiegészít, hasonlóságokat és különbségeket vesz a vizuális látás az és mindezt kapcsolja korábbi tapasztalataihoz. Látásunk tehát saját élettörténetünk a vizuális látás az ésformálója egyszerre. Amikor a látványt értelmezzük, a reprezentációs látáselmélet szerint analógiákat használunk.

A képi megjelenítés másik, propozicionális felfogása szerint minden tudásunk kijelentések formájában van jelen a gondolkodásunkban, az agyban tehát kijelentéssorozatok jönnek létre és tárolódnak. Ez a kétféle felfogás a vizualitásról történő gondolkodást igen befolyásolta.

A látást mint gondolkodási folyamatot leíró elméletek egy része a propozíciós struktúrát tartja a megismerési alapjának, míg mások pl. Kosslyn a vizuális reprezentációt elkülönítik a nyelvi-logikai kifejezéstől. Szerintük a vizuális kép analóg módon tehát nyelvi áttétel nélkül alakul át, így a külső képpel izomorf mentális kép jön létre a látás során.

A mentális képnek ebben a vizuális látás az elméletben értelmező szerepe van. A kettős kódolási elmélet az analóg és a propozíciós vélemény közelítését, összekapcsolását mutatja.

új látási árak a diagnosztikához szemmaszk a látás javítása érdekében

Ennek lényege, hogy mind vizuális, mind verbális valóságmegismerési és leírási forma, kód létezik és működik. Verbális és vizuális tudásunk elkülönül, és közöttük információátvitel történik vö. Searle,— A következő ábra az észlelés és a kulturálisan 5 látásbetegség információfeldolgozás kapcsolatait mutatja be.

A társadalmi keretekben zajló vizuális kommunikáció kapcsolatrendszere. Sándor, Vannak azonban olyan vizuális minőségek, amelyek ugyanúgy hatnak minden emberre, nem függenek életkortól, nemtől vagy társadalmi-kulturális környezettől.

Néhány példa: a kerek formák szelídséget sugallnak, a szögletes és hegyes formák nyugtalanítóak; a szín- és formakontrasztok ritmust, mozgást sugallnak és feszültséget keltenek; a színárnyalatok a vizuális látás az megnyugtató, míg a vörös szín és általában a telt színek izgatóak, vidámak; a szimmetria és általában az egyensúly nyugalmat sugall, az aszimmetria feszültségkeltő hatású.

Először a jelenséget értelmezzük, majd a jelentést fejtjük meg. Ez utóbbi szakaszban jelentős szerepet kap az előzetes tudás, illetve az elemzést kísérő tájékozódás például ikonográfiai és ikonológiai információk bekapcsolása. A tárgy kettős funkciójának sémája.

Az ábra Miklós Az információ és a jelentés feldolgozásának tíz szintje Schuster, A nem azonos helyek csökkentése világos kontúrok.

Lehet, hogy érdekel