Agy látóterülete,

A kérgi információfeldolgozás első lépései: a sztriatális kéreg A sztriatális kéreg felépítése és feladatai A vizuális információ kérgi feldolgozása az agy posterior pólusán található sztriatális kéreggel kezdődik. A sztriatális kéreg,[ 3 ] más néven az elsődleges látókéreg jelölése általában V1 a Broadman-féle citoarchitekturális felosztás es áreája.

Bevezetés a neuropszichológiába

Legnagyobb része az occipitális lebeny agy látóterülete felszínén, a fissura calcarina agy látóterülete partján és az occipitális lebeny posterior pólusán helyezkedik el. Akárcsak a neokortex többi része, a Agy látóterülete vastagsága is kb. A rétegek száma igazából több, mert a IV. Az elsődleges látókéreg rétegei közötti információ-szállítás párhuzamos projektív rendszerek mentén valósul meg l. A rendszer kiindulópontja a IV. Az M- és a P-neuronok axonjainak végződése itt is elkülönül.

Ez az ún. Az M-projekció feladata elsősorban a háromdimenziós képalkotás és a mozgásérzékelés A V1 neuronjainak funkcionális szelektivitásáról részletesebben a 4. A III. Mindkét régióra jellemző a IVCβ rétegből érkező P-sejtes input.

Ez, az előbbivel analóg módon, a P-projekció. A P-rendszer azonban két részből áll. Az egyik, a III. A P-projekció másik része pedig a pacasejtekhez kapcsolódik, és feladatát főleg a színérzékelésben látja el. Mind a három projekciós rendszer, megtartva az szemteszt póló, tovább folytatódik az extrasztriatális területeken is.

Forrás: Schwartz, 5. A V1 főbb sejttípusai és funkcionális szelektivitásuk A V1 sejtjei funkcionális szelektivitással jellemezhetőek. A P- és M-pályarendszerek mentén, a V1 funkcionálisan specifikus sejtjei regisztrálják a téri orientációra, a mozgás irányára, a binokularitásra, illetve a színekre vonatkozó információt. A V1 sejtjei közül vannak olyanok, amelyek szigorúbb specializációval jellemezhetőek, és vannak olyanok, amelyek tágabb feladatkörrel rendelkeznek.

Az előbbi az egyszerű sejtek, az utóbbi a komplex sejtek működésére vonatkozik. Mindkét sejttípusra jellemző, hogy elsősorban megfelelő téri orientációjú szélekre, illetve vonalakra mutatnak aktivációt.

Melyek a legfontosabb különbségek egy normál egészséges zseni és egy normális ember agya között? Válasz 1: Az agyunk azon része, amely a magasabb kognitív funkciókért felel, az agykéreg, mivel a legtöbb érzés és mozgás központját tartalmazza. Például az emberek, akik hosszú ideig vakok, kisebb látóterülettel rendelkeznek, mint a tiéd, egyszerűen azért, mert nem használják ezeket a központokat! Éppen ellenkezőleg, a tapintható stimulációért felelős területek ezekben a nőkben nagyobb, mint a miénk, agy látóterülete ezeket a központokat gyakrabban használják, mint mi! Természetesen ez kiegészül néhány olyan tényezõvel, mint a genetikai összetétel, a környezeti tényezõk, a táplálkozási szokások és néhány olyan betegség, amely befolyásolhatja a mentális funkciókat.

Az orientációt, illetve a mozgás irányának detekcióját a kérgi neuronok receptív mezejének alakjában bekövetkező változás teszi lehetővé. Az előbbiekben láthattuk, hogy a agy látóterülete ganglion- sejtekhez tartozó receptív mezők alakja koncentrikus 4. Ezzel szemben a V1 orientáció-specifikus neuronjai nyújtott formájú receptív mezővel rendelkeznek, amelyek már alkalmasabbak az ingerek irányának regisztrálására.

The wonderful and terrifying implications of computers that can learn - Jeremy Howard - TEDxBrussels

Ez az egyszerű sejtek esetében azt jelenti, hogy az egyes sejtek akkor mutatnak maximális aktivációt, ha az adott inger — például egy él vagy egy határvonal — pontosan illeszkedik a sejt receptív mezejére. A komplex sejtek funkcionalitása nem ennyire szigorú.

A komplex sejteknél is fontos az adott inger orientációja, de gyakorlatilag mindegy, hogy az inger a sejt receptív mezejének melyik részére vetül.

• Azt a kérdéskört vizsgálja, hogyan fejlődik gyermekkorban a látás a szó köznapi értelmébens hogyan a ťlátásŤ a megismerés, a felfogás értelmében, hogyan szerveződnek ťalakkáŤ, mintává, gestalttá a látási érzékletek.
• Mennyi a normális látás
• Anton–Babiński-szindróma – Wikipédia
• Az emberi agy gyorsabb képfelismerő, mint a számítógép Pesthy Gábor

Tehát a pontos lokalizáció nem befolyásolja agy látóterülete komplex sejt működésének optimumát. Egy további különbség, hogy míg az egyszero sejtek az álló, vagy lassan mozgó kontúrokat preferálják, addig a komplex sejtek egy adott irányba mozgó kontúrra reagálnak. A V1 sejtjei közül több sejt az inger hosszára is érzékeny.

Ezeket a neuronokat eredetileg egy különálló neurontípusként — hiperkomplex sejtként — jegyezték, de mivel a hosszérzékenység egy viszonylag általánosnak mondható tulajdonság a V1 neuronjainak körében, ma már a hiperkomplex sejteket általában nem tekintik önálló kategóriának.

Az orientációszelektivitáson kívül a binokularitás is egy fontos jellemzője a V1 neuronjainak. Egészen az elsődleges látókéregig a vizuális információ monokuláris egyszemes módon halad, vagyis az egyes kéreg alatti sejtek mindig csak az egyik szemből kapnak információt.

A két szemből érkező információ integrációja azonban elengedhetetlen a 3 dimenziós környezet reprezentációjához. Ennek az első lépése valósul meg a V1 binokuláris neuronjai által. A binokularitás a neuronok szintjén azt jelenti, hogy a sejt mindkét szemből érkező ingerületre reagál, ráadásul erősebb aktivációt mutat, ha mindkét szemből agy látóterülete érkezik ingerület.

Mindezzel együtt, a agy látóterülete neuronok érdekes sajátsága a szemdominancia. A kifejezés arra utal, hogy bizonyos binokuláris neuronok szempreferenciával rendelkeznek, tehát erősebb aktivitást mutatnak a bal vagy a jobb szemből érkező ingerületre.

Végezetül, a sejtszintű funkcionalitásnak egy további eleme a színszelektivitás is.

Pszichológia Doktori Iskola Az ember mint megismerő lény A Kognitív tudomány  a nemzetközi tudományos porondon is csak néhány évtizede létező új tudományág, amely a megismerés és tudás komplex vizsgálatát tűzi ki célul. Három alappillérre támaszkodik: 1 A tudás észlelés, nyelv, emlékezeti szerveződés formális elemzése a matematika, logika, filozófia és a  nyelvészet hagyományos agy látóterülete alkalmazásával. Ugyanebben az évben alakult meg a Kognitív Tudományi tanszék.

A V1 szintű színérzékelés a III. A sejtek jellegzetessége, hogy nem mutatnak orientációszelektivitást, de receptív mezőjükre szín opponencia jellemző. Ez általában ugyanúgy valósul meg, mint a retinális P ganglion sejteknél, vagyis a központi és környéki rész opponens színekre érzékeny, és így agy látóterülete szín aktiváló vagy gátló hatása attól függ, hogy a receptív mező központi vagy környéki részét ingerli-e pl.

Hubel agy látóterülete Wisel, Az egyes jellegek párhuzamos feldolgozásának fontos neuropszichológiai jelentősége van.

Ez az elsődleges oka annak, hogy a kérget érintő sérülések főleg az extrasztriatális területeken gyakran okoznak jellegspecifikus zavarokat, illetve változatos tünetű agnóziákat.

A sztriatális kéreg topográfiája Akárcsak a kéreg alatti vizuális központokra, a V1-re is jellemző a retinális topográfia megőrzése, a retinotopikus eloszlás. Agy látóterülete a V1-be érkező P- és M-sejtek axonjai továbbra is elkülönülnek, akárcsak a CGL esetében, több egymással átfedő retinális térkép keletkezik.

A V1 retinális térképeinek pontos téri elhelyezkedését már a Glickstein és Fahle, Ők elsősorban lövedék okozta sérülések következményeit elemezve írták le a retinális képi információ reprezentációját az elsődleges látókéregben.

• Bevezetés a neuropszichológiába | Digitális Tankönyvtár
• Elégtelen plusz a látás
• A látás ér­zék­szerve az optikai képalkotásra képes szem.
• Az emberi agy gyorsabb képfelismerő, mint a számítógép
• Javul a látás nas

Az ezekből a korai munkákból is következő V1-topográfiát mutatja be a 4. Ez alapján elmondhatjuk, hogy az elsődleges látókéreg felső területe — a fissura calcarinát határoló felső gyrus — felelős az ellenoldali látómező alsó felének reprezentációjáért.

Míg az elsődleges látókéreg alsó agy látóterülete — a fissura calcarinát határoló alsó gyrus — történik az ellenoldali látómező felső területének reprezentálása.

Mindemellett a fovea, a vizuális fixációnk központja, az occipitális lebeny pólusára vetül. Innen kiindulva, azokat a neuronokat, amelyek a látómező horizontális meridiánjára az a terület, amely foevától horizontális irányba a periféria felé írható le reagálnak az occipitális pólustól befelé haladva, a fissura calcarina mentén találjuk. Míg a vertikális meridián az a képzeletbeli, függőleges vonal, agy látóterülete a látómező jobb és bal felét osztja ketté a horizontális meridián alatt, illetve felett fut[ 4 ].

Az elsődleges látókéreg V1 retinális topográfiája Forrás: Fahle, A V1-es área az occipitális lebeny posterior pólusán, a fissura calcarina mentén található. A fovea közvetlenül az occipitális lebeny pólusára vetül, a látómező horizontális meridiánja pedig a fissura calcarina alsó, illetve felső partját fedi le bővebben lásd a agy látóterülete Már a A retinális kép torzulása itt is, akárcsak a kéreg alatti struktúrák esetében, a központi látótér túlhangsúlyozását jelenti a perifériális látóterületek rovására.

Az elsődleges látókéregnek ezt a agy látóterülete kérgi nagyításnak nevezzük. A mai vizsgálati módszerekkel egész pontosan meg lehet becsülni a kérgi nagyítás mértékét. A kérgi nagyításnak a következménye, hogy a V1-et ért sérülések nagyon gyakran a látás szempontjából legfontosabb, foveális éleslátást érintik.

Az emberi agy gyorsabb képfelismerő, mint a számítógép

De ennek súlyosabb következményeit ellensúlyozza az a tény, hogy a foveális területekhez tartozó neuronok kisebb receptív mezővel rendelkeznek, ezért az erre a területre eső léziók általában kisebb szkotómák kialakulásához vezetnek. Az orientációszelektivitás agy látóterülete és plaszticitása Az elsődleges látókéreg neuronjainak egyik legfontosabb jellemzője az orientációszelektivitás.

A sejtek szelektivitása azonban nem statikus, hanem plasztikus eloszlást mutat. Vagyis a kérgi sejtek az orientációknak rendkívül széles skálájára érzékenyek, de a különböző irányultságra érzékeny sejtek száma nem mutat egyenlő eloszlást. Így a vízszintes és a függőleges irányultságú vizuális ingerekre sokkal több kérgi sejt lép aktivációba, mint bármilyen más orientáció esetében.

Ennek a függőleges-vízszintes eltolódásnak komoly perceptuális következményei vannak, amelyekre leginkább az éleslátást vizsgálva derülhet fény.

1. Ha látás 0 8 0 9
2. Tünetei[ szerkesztés ] Az Anton-szindróma áldozata elég sokáig járhat úgy, hogy mindenbe beleütközik, és mindenféle baleset éri, mielőtt rájönne, hogy valami baj van.
3. Затем младший по возрасту снова обратился к Элвину: - У тебя не было каких-либо.
4. Természet Világa

Ilyenkor egyértelműen kiderül, hogy a vizsgált személyek látásélessége a függőleges és vízszintes vonalak esetében a legnagyobb, és a 45 fokban dőlt vonalak esetében a legkisebb. A függőleges és vízszintes vonalakat sokkal alacsonyabb kontraszt esetén is képesek vagyunk érzékelni, mint a ferde vonalakat. A vízszintes-függőleges irányok perceptuális előnyét a ferde orientációval szemben ferdeségi hatásnak nevezzük Appelle, Az emberek csekély százalékánál azonban nem mutatható ki ferdeségi hatás, vagy éppen ellenkező orientáció-preferenciát mutatnak a ferde kontúrokat látják élesebben a vízszintes és függőleges kontúrokhoz képest.

Az ő esetükben a hatás hiányának hátterében nagyon gyakran asztigmia, a szem szaruhártyájának szabálytalan görbülése áll. Az asztigmia egy olyan fénytörési hiba, amely során nem alakul ki a fénysugarak pontszerű leképezése a retinán, vagyis a szemnek nem egy fókuszpontja van Süveges, Ennek következménye lehet a megváltozott irányeltolódás, vagyis, hogy a normális esetben preferált irányultságú kontúrok elmosódva látszanak, míg mások láthatósága megnő.

A szaruhártya fénytörési hibája ma már számos szemészeti eszközzel kiválóan korrigálható. Ugyanakkor az optikai korrekció, vagyis a tökéletes fókuszpont ellenére is megmaradhat az iránypreferencia normálistól eltérő jellege Mitchell és mtsai, Nagyon gyakran agy látóterülete optikai korrekción átesett személyek még mindig a ferde agy látóterülete látják élesebben, vagy az összes orientációt ugyanazzal a hatékonysággal észlelik.

Ezt a jelenséget meridián menti amblyopiának nevezzük. A jelenség oka nagy valószínűséggel a kérgi sejtek orientációszelektivitásának plasztikus jellege. Ez azt jelenti, hogy az asztigmia már korábban megváltoztatta a V1 neuronjainak irányultságszelektivitását.

Az ember mint megismerő lény

Egy érdekesség, agy látóterülete a függőleges-vízszintes eltolódás plaszticitása nem csak patológiás, hanem normális környezeti interakció következményeként is agy látóterülete.

Például bizonyított, hogy a kevesebb függőleges és vízszintes elemeket tartalmazó építészeti környezet pl. Az orientáció-információ integrálása: kontúrdetekció A sztriatális kéreg információ-feldolgozó folyamatai között nem csak egyes jellegek felismerésére specializálódott folyamatokat, hanem alacsonyabb szintű integrációsfolyamatokat is találunk.

Az integrációs folyamatok V1 szintű jelenlétének egyik nagyon fontos példája az orientáció-információ integrálása Hess és Field, ; Kovács, A folyamat jelentőségét jól szemlélteti a 4. Az ábrán is látható egyszerű vizuális elemek Gabor-foltok orientációjának észlelését a V1 orientáció szenzitív sejtjei végzik. Ez tehát egy elemi jellegspecifikus feldolgozás.

Az elemi orientációk meghatározása után azonban egy fontos folyamat az elemi információk integrációja, hiszen ahogyan ez az ábrán is látszik, az ilyen típusú agy látóterülete alapvető szerepe van a különböző tárgyi határvonalak, kontúrok meghatározásában. Az elemi kontúrok integrációja tehát egy kihagyhatatlan lépés a teljes tárgyfelismerés felé l. Az elemi orientáció-információ integrációját lehetővé tevő neuronális mechanizmus alapja az orientáció szenzitív neuronok interakciója, amelyet a neuronok közötti nagyobb kiterjedésű, laterális összeköttetések tesznek lehetővé Kovács, Az orientáció-integráció V1 szintű jelenlétét támasztja alá egy vizuális agnóziás személlyel HJA foglalkozó esettanulmány is Giersch és mtsai, HJA esetében egy bilaterális agyi ischaemia[ 5 ] következtében roncsolódtak a magasabb rendű occipitális és a kezdeti anterior temporális területek.

Ez a kiterjedt és számos vizuális deficitet kiváltó sérülés azonban nem akadályozta HJA-t abban, hogy tipikus szinten teljesítsen az orientáció-integrációs feladatokban.

Ez azt bizonyítja, hogy az elsődleges látókéreg önmagában is képes ellátni az elemi orientációk integrációját. Az orientáció-integráció vizsgálata kiválóan működik kontúrintegrációs paradigma alkalmazásával. Kovács, Az ábrán különböző orientációjú elemi egységeket agy látóterülete, amelyek egy része a tipikus agy látóterülete képességgel rendelkező személy számára jól látható, tojás alakú kontúrt formál.

Mivel a kontúrok elkülönülő elemi egységekből épülnek fel, így a helyes kontúrészlelést csak az elemi egységek orientációjának integrációja agy látóterülete lehetővé. A zaj jelenléte miatt a megfigyelő kénytelen az egyes elemi egységek orientációját külön-külön detektálni, majd ezeket az elemi információkat integrálni. Bár a kontúrintegráció egy alapvető vizuális képesség, mégis, folyamatos fejlődés mellett viszonylag későn, éves korra éri el a teljesen érett szintjét Gerhardstein és mtsai, ; Kovács, Ez összhangban van azokkal az anatómiai eredményekkel, amelyek azt mutatják, hogy agy látóterülete V1 neuronjai között létrejövő laterális kapcsolatok kialakulása szintén hosszan benyúlik a gyermekkorba.

A fentiek alapján tehát a kontúrintegrációs feladatok alkalmasak arra is, hogy megbecsüljék a neuronok laterális interakcióinak szerepét a különböző vizuális deficitekkel járó kórképekben. Több rendellenesség esetén is bizonyították, hogy a kontúrintegráció fejlődése eltér a tipikustól, utalva ezzel arra, hogy az adott betegség tüneteihez az alacsonyszintű neuronális interakciók abnormális szintje is hozzájárulhat.

Így csökkent kontúrintegrációs képességhez vezet például, ha a fejlődés során a binokuláris ingerlés — amblyopia vagy sztrabizmus esetén — rendellenes Kovács és mtsai, De megvizsgálták skizofréniás személyek integrációs képességét is Silverstein és mtsai, Az ezzel a betegséggel élők a kontúrintegrációs feladatokban az éves gyermekek szintjén teljesítettek, amely szintén egy általánosan fejletlen laterális kapcsolatrendszerre utal az elsődleges látókéreg sejtjei között.

A sérült V1: kérgi vakság és reziduális vizuális képességek Az elsődleges látókérget ért sérülések eredménye általában erősen kongruens anópiák vagy szkotómák formájában írható le l.

Az elsődleges látókérget közvetlenül ért sérülések, vagy a látókéreg afferens rostjainak sérülése gyakran a kontralézionális látótér teljes vakságát eredményezik kérgi vakság. A teljes vagy abszolút vakság azt jelenti, hogy az érintett személynek nincs tudatos vizuális élménye. A tudatos vizuális élmény hiánya mellett számos látókéreg sérült beteg képes azonban arra, hogy valamilyen módon reagáljon a vak látótérre vetülő ingerekre.

Ebben az esetben a személy tehát nem képes az inger tudatos feldolgozására, de rendelkezik olyan reziduális képességekkel, amelyek az ingerek nem-tudatos detekcióját lehetővé teszik Kentridge, Heywood és Weiskrantz, Az elsődleges látókéreg sérülése után mi a hiperópia és az asztigmatizmus reziduálisde nem tudatosuló vizuális képességet gyakran illetik a vaklátás kifejezéssel[ 6 ].

A vaklátás több szinten nyilvánulhat meg, a neuroendokrin válaszoktól egészen a célorientált viselkedésig. Még pontosabban, az elsődleges látókéreg látás-helyreállítási tábornok kiesése után visszamaradó vizuális reakcióknak négy szintjét különböztetjük meg Marcel, ; Stoering és Coway, ; Weiskrantz, A Az elemi orientációk integrációjának jelentősége a tárgyészlelésben.

B Rövidlátás 15 kontúr-integrációs teszt két ábrája. A vizsgált személy feladata a kontúrok orientációjának meghatározása Forrás: Kovács Ilona,a szerző engedélyével A legalacsonyabb szintű vizuális reakció a neuroendokrin válasz. Erre az egyik legjobb példa a fény hatására növekvő melatonin kiválasztás, amely néha megmarad az egyébként vak agy látóterülete is. Ha ez a neuroendokrin válasz az egyetlen megmaradt vizuális funkció, akkor az érintett személy pupillái nem reagálnak a fényre, és a legkisebb fényérzékelésről sem képes beszámolni.

A kortikális vakság után esetlegesen kimutatható vizuális funkciók második szintje a reflexes válasz.

Ez alatt értjük például a pupilla reflexes válaszát a növekvő, illetve csökkenő fénymennyiségre, vagy a fény felvillanását követő pislogási reflexet.

Még ritkább esetekben pedig fennmaradhat a mozgó környezet reflexes követése is. A vaklátás harmadik szintje az implicit feldolgozás képessége. Az implicit feldolgozást leginkább olyan kísérleti helyzettel tudjuk demonstrálni, amikor a kísérleti személynek aki pl.

Anton–Babiński-szindróma

Ha a módosító hatás kimutatható, akkor van implicit vizuális feldolgozás a tudatos vizuális észleléssel nem jellemezhető területen is.

Az utolsó és egyben legmagasabb vizuális funkció, amely a tudatos látás elvesztésekor esetlegesen megmaradhat, a célorientált válasz. Általában ez a reziduális képesség a vaklátás klasszikus példája.