Agyarak és látás
Előfordulásuk[ szerkesztés ] A masztodonok igen elterjedtek voltak a miocén korban.
Előfordulása[ szerkesztés ] A vaddisznó elterjedési területe óriási, felöleli Eurázsia egészét, Ázsia déli felét és Indonézia szigeteinek egy részét is. Korábban honos volt a Brit-szigeteken is, de innen kiirtották. Az indonéz szigeteken kelet felé egészen Flores szigetéig őshonos. Északon felhatol Skandinávia déli részéig és Dél-Szibériáig.
A masztodonfélék termete hasonlított az ázsiai elefántokéhoz Elephas maximus. A mai Észak-Amerikában is nagy területeken élt az amerikai masztodonde leggyakoribb a mai Egyesült Államok keleti részének legutóbbi jégkorszak fenyőerdőiben volt, bár alacsonyan fekvő és melegebb környezetben is élt.
Látod nem látod - Okos Doboz
Maradványait kilométerre az északkeleti partoktól is megtalálták, olyan területeken, amelyek a jégkorszak idején, amikor csökkent a világtenger szintje, száraz vidékek voltak. Masztodon fosszíliákat találtak Washington államban az Olimpiai-félszigeten, Fort Wayne -től északra Indiana államban, a kanadaiúj-skóciai Stewiackbanés Közép-Amerikában. Eurázsiában a masztodonfélék már mintegy évvel ezelőtt kihaltak, Észak-Amerikában azonban csak 11 évvel ezelőtt tűntek el, a pleisztocén megafaunával együtt.
Kipusztulásukban szerepet játszhatott fokozódó vadászatuk. Egyes újabb tanulmányok szerint azonban a agyarak és látás oka legalább részben a tuberkulózisbetegség is lehetett.
Különbség a két csoport közt nem csak fogaikban volt: a masztodonok koponyája nagyobb és laposabb, a csontvázuk pedig robusztusabb. A masztodonok ugyanakkor nem rendelkeztek a mamutokra jellemző finom alsó szőrzettel.
Agyaruk agyarak és látás a 3 méteres hosszúságot is meghaladhatta, és majdnem egyenes állású volt, szemben a mamutok íves agyarával. A fiatal hímek csökevényes alsó agyarral is rendelkeztek, ezt azonban felnőtt korukban elhullatták. Az agyart valószínűleg az ágak eltöréséhez használták, de szerepet játszhatott a párosodás előtti vetélkedésben is.
Az egyik agyar gyakran rövidebb volt a másiknál, ami azt mutatja, hogy valószínűleg fennállt náluk az emberekre is jellemző testi aszimmetria. A fosszilizálódott agyarak alsó része az évente megújuló küzdelem nyomait mutatja.
