Az emberi látás fizikai jellemzői

Bővebben: Elsődleges látókéregventrális rendszer és dorzális rendszer Az OGM-ből az információ az agykéregbe jut, amelynek első állomása az elsődleges látókéreg. A látómező itt kis darabkákra van felszabdalva érző az emberi látás fizikai jellemzőimelyekben a sejtek lokális elemi tulajdonságok meglétét keresik: például különböző dőlésű vonalkákat, színeket.

Az elsődleges látókéregből az információ két nagy pályán továbbítódik.

A ventrális pálya a tárgyak azonosítását végzi. A másik nagy pálya a dorzális pályaamely a tárgyak helyét azonosítja, és a tárgyakhoz kapcsolódó viselkedést irányítja.

Utóképek [ szerkesztés ] Az erős fénynek kitett fényreceptorok deszenzitiválódnak, ha ez a fény az érzékeny tartományukban éri őket. Még mindig kevésbé jeleznek a szokásosnál néhány másodperccel azután, hogy a fény kihunyt.

Az ez alatt látott színekben ez a komponens kevésbé van jelen, mint egyébként; ez a jelenség vezet az utóképek kialakulásához, amikor is a szem tovább lát egy élénk színű figurát, de komplementer színben. Az utóképeket a festők is felhasználták, megjelenítették, mint például Vincent van Gogh. A normálistól eltérő színlátás[ szerkesztés ] Bővebben: Dikromatikus színlátás Színérzékelési hiányosságok főként akkor fordulnak elő, ha egy személy egy vagy több szín látására képes csapsejtje hiányzik vagy kevéssé érzékeny.

A látás Egyik legfontosabb érzékszervünk a szemünk.

Ha az alany kevesebb színt lát, akkor színtévesztő, ha pedig csak a szürke árnyalatait érzékeli a fehértől a feketéig, akkor színvak.

Agyi sérülések is okozhatnak színlátási zavarokat, ha a vizuális rendszer sérül.

Fizika a mindennapi életben

Tetrakromázia[ szerkesztés ] Míg a legtöbb ember trikromát, azaz háromféle színészlelő receptora van, addig sok állatnak négyféle.

Közéjük tartozik néhány pókfaja legtöbb erszényesmadárhüllőés a halak sok faja.

Más fajok azonban csak két alapszínt látnak, vagy az emberi látás fizikai jellemzői nem látnak színeket; ezeket dikromátoknak, illetve monokromátoknak hívják. Különbséget kell tenni a retinális tetrakromázia és a funkcionális tetrakromázia között.

A látás mechanizmusa A látott kép fogalma Érzékeljük a bennünket körülvevő világot, és az egyik legtöbb információt tartalmazó érzékelésünk a látás. Az érzet, amit látásunk kelt, az a kép, amit agyunk alkot. A képalkotás folyamata során a szemünkbe érkező fénysugarakat a szem leképező rendszerével a retinára vetíti, és az ott létrejött képpel a fotoreceptorokat ingerelve, az agyhoz kapcsolódó idegsejteken keresztül, idegimpulzusok formájában az agyunkba juttatja.

Az előbbiben négyféle színészlelő receptor van a retinában, az utóbbiban pedig az illető egyed e négyféle receptor segítségével képes jobban megkülönböztetni a színeket. A nők fele, polotsk új nézet a férfiak kis százaléka retinális tetrakromát.

Ez fokozottan érvényesül, ha az adott egyén kétféle változatot örökölt az egyik csapfajta közepes vagy nagy hullámhosszra érzékeny génjéből.

• Látás – Wikipédia
• Myopia kezelési gyakorlat
• Emberi szem elölnézete Az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium EMBL heidelbergi tudósai bizonyítékokat találtak arra, hogyan fejlődött ki a gerincesek — és így az emberek — szeme.
• Emberi szem – Wikipédia
• Szemgyakorlat, hogyan lehet helyreállítani a látást

Ez a gén az X-kromoszómán helyezkedik el, ami különbséget okoz a nemek arányában. Közülük egyesek jobban meg tudják különböztetni a színeket, ezért funkcionális tetrakromátok. Bővebben: Szinesztézia A szinesztézia egyes formáiban betűk és számok látása, vagy zenei hangok hallása színérzetet is kivált. Kísérletekkel és leképező technikákkal mutatták ki, hogy ezek a színészlelések megnövekedett tevékenységgel járnak az agynak a színekkel foglalkozó részén, és hasonló agyi folyamatok hozzák létre őket, mint amik a valós színeket is létrehozzák.

• A látás szervei
• Orvosi biofizika | Digitális Tankönyvtár
• Az emberi szem képalkotása Eszköztár: A szem képalkotása H ogy az itt leírtakat elolvashatjuk, a kísérleteket megnézhetjük, és egyáltalán a környezetünkről a fény útján annyi információt szerezhetünk, a látásnak köszönhetjük.
• Optika és látórendszerek | Digitális Tankönyvtár