Látás fonetikus elemzése,

ELTE Fonetikai Tanszék,Budapest Előszó A fonetika rohamosan fejlődő tudományterület, amely eredményeinek alkalmazása egyre szélesebb körű a mindennapokban is. A témában írt kézikönyvek és tankönyvek jól használhatók az alapismeretek oktatásához, de egyrészt terjedelmi kötöttségeik miatt nem tartalmaznak minden specifikusabb témakört, másrészt a megjelenésük óta újabb és újabb fontos tudományos eredmények születtek és születnek napjainkban is.

Szükséges volt tehát egy olyan kötet létrehozása, amely egyrészt kiegészítésként szolgál az egyetemi fonetika kurzusok anyagához, másrészt a laikus érdeklődőkkel is megismerteti a fonetikai kutatások legújabb eredményeit. Az olvasókönyvet elsősorban az elsőéves Fonetika kurzushoz készítettük, de a benne szereplő tanulmányokat úgy írtuk meg, hogy előképzettség nélkül is érthetők legyenek. Bízunk benne, hogy emiatt a nem fonetikusnak készülő hallgatók és más érdeklődők számára is érdekes és jól érthető összefoglaló tanulmányokat látás fonetikus elemzése.

A tanulmányok a tudományosság követelményeinek eleget téve, közérthető módon fogalmazzák meg az adott témakörrel kapcsolatos ismereteket. A tanulmányok elején a témával kapcsolatos legfontosabb kérdések olvashatók, amelyek a mindennapi életben is felmerülő problémák szemszögéből közelítik meg a bemutatott tudományos kérdéseket.

5.3. Észlelés

A tanulmányok végén ellenőrző kérdések állnak, ezzel megkönnyítve a hallgatók felkészülését a számonkérésre. A kötetben szereplő tanulmányok a fonetika szinte minden területét érintik. Tárgyalják a beszéd élettani alapjait, a beszédszervek változásait az életkor függvényében, az alternatív beszédképzési módokat, a látás fonetikus elemzése zavarait; bemutatják a koartikuláció különböző látás fonetikus elemzése, szólnak a semleges magánhangzóról és a zöngekezdési időről, a szupraszegmentális elemekről, alkalmazott fonetikai kérdésekről, a szegmentálás problémájáról, a fonetika és a beszédtechnológiai kapcsolatáról és a fonetika történetéről is.

Bízunk benne, hogy az olvasókönyvet haszonnal forgatják majd az egyetemi kurzusokon, és több hallgató kap kedvet ahhoz, hogy még jobban elmélyüljön a beszéd tudományában. Ennek az az oka, hogy a magánhangzó artikulációjának bizonyos értelemben ellentmond a magas alaphang létrehozására való törekvés az énekes részéről.

A magyar köznyelvi magánhangzóknak a szoprán éneklésben jellemző sajátságos megvalósulásának leírására e könyv szerzőjének kutatásai előtt még nem született tudományos igényű vizsgálat.

Ugyanakkor ez a könyv az énekelve ejtett magánhangzók észlelésének nemzetközi szakirodalmában is újdonságot hoz. A szerző alaposan utánajárt a szakirodalomban olvasható megállapítások ellentmondásainak, nagy szorgalommal és alapossággal törekedett az olykor következetlenül látás fonetikus elemzése kísérleti módszertanokból előállt féligazságok helyreigazítására.

Saját, kontrollált kísérleteit a korábbi kutatások tanulságaiból okulva, ugyanakkor módszertani innovációkat is bevezetve végezte el, a magyar nyelv teljes hangzókészletét figyelembe véve. Az itt bemutatott látás fonetikus elemzése mindezek miatt nemcsak világszínvonalú, de a témakörben a létező látás fonetikus elemzése tudást is bemutatja az olvasónak.

Nyelvtudományi Értekezések Szerző: Bóna Judit Akadémiai Kiadó,Budapest A kötet a női és a férfi beszéd beszédtervezési és temporális különbségeit vizsgálja akusztikai fonetikai módszerekkel. Célja annak bemutatása, hogy milyen eltérések és hasonlóságok találhatók a női és a férfi beszédben három különböző életkorban 1.

A kötet újdonságát az adja, hogy magyar nyelven ilyen összefoglaló még nem született a női és a férfi beszédről; és több olyan paraméter elemzését mutatja be, amelyet korábban még nem, vagy csak kevés adatközlő beszédprodukciójában vizsgáltak. A társalgás egy legszembetűnőbb jelensége, látás fonetikus elemzése körkörös folyamattal megy végbe, ahogy a részvevők egymást váltva mondják ki gondolataikat.

Az ezt a váltakozást gépi úton modellező látás fonetikus elemzése eljárást a beszélődetektálás, amelynek alapvető feladata, hogy automatikusan jelölje a folytonos beszédjelben, hogy mikor ki beszél. A kutatás fő motivációja az volt, hogy látás fonetikus elemzése társalgásokra valósítsunk meg beszélődetektálót, mivel az eddigi beszélődetektálók híradós adásokon vagy telefonhívásokra készültek.

A legnagyobb kihívást azonban a több résztvevős spontán társalgások beszélőkre való bontása jelenti. A beszélődetektálásnak elengedhetetlen szerepe lehet a napjainkban egyre növekvő adatmennyiség automatikus feldolgozásában, amelyeknek nagy része beszélők szerint strukturálható.

A kötet érdeklődésre tarthat számot a beszédtechnológusok, a fonetikai és  más nyelvészeti tudományterületek kutatói körében. E tanulmánykötet ezen folyamatok egy részének nyelvészeti, fonetikai, illetve pszicholingvisztikai elemzését tartalmazza a magyar beszéd esetében.

A magyar beszéd diszharmóniás és megakadásjelenségeinek kutatása viszonylag rövid, alig másfél évtizedes múltra tekinthet vissza.

E témakör többféle aspektusból vizsgálható, egyes folyamatai szinkrón változások letéteményesei. A spontán beszéd tanulmányozásához szinte nélkülözhetetlen a formai és a funkcionális vizsgálatuk. Az elmúlt mintegy másfél évtizedben számos kiváló tanulmányt publikáltak e témában jelentős részük adatai e kötet cikkeinek látás fonetikus elemzése megtalálhatók. A jelen tanulmánykötet elsődleges célja, hogy a legújabb kutatásokból válogatott eredményeket mutassa be.

Hangsúlyozandó azonban az is, hogy egyfajta alapvetést fogalmaz meg a diszharmóniás és a megakadásjelenségek összefüggéseiről, a tipológiáról, az eddig elért főbb eredményekről, valamint a lehetséges elméleti hátterekről és a módszertanról.

Természetesen a kutatómunka számos irányban és módon folytatódik. A fromkini megállapítást a magyar beszédprodukció sok szempontú vizsgálata alapján gondoljuk tovább. A spontán beszéd sajátosságai gyermekkorban ELTE Eötvös Kiadó,Budapest Beszéd — Kutatás — Alkalmazás sorozat, sorozatszerkesztő: Markó Alexandra A nyelv és a beszéd elsajátításának folyamata régóta áll az emberek érdeklődésének középpontjában.

A beszéd fejlődése a hatéves korig terjedő időszakban a leglátványosabb, ezért a kutatások többsége erre az életszakaszra irányul.

Az anyanyelv-elsajátítás azonban korántsem zárul le a hatodik életévvel, a későbbi életkorok beszédében is tapasztalhatunk eltéréseket a felnőttnyelvi mintához képest. A jelen kötet 6—14 év közötti tipikus fejlődésű gyermekek spontán beszédét vizsgálja több szempontból, a folyamatosság és a szerkesztettség aspektusából.

A beszédproduktumok felszínen megjelenő tényezőinek elemzése révén kívánja megismerni a gyermeki beszédprodukció rejtett folyamatait, felmérni a különböző korosztályok nyelvi kompetenciáját, valamint empirikus adatokkal alátámasztani a nyelvi fejlődést.

A kötet érdeklődésre tarthat számot a pszicholingvisztika, a fonetika és más nyelvészeti tudományterület kutatói, valamint pedagógusok és szülők körében. Hezitációs jelenségek a magyar beszédben Szerző: Horváth Viktória ELTE Eötvös Kiadó,Budapest Beszéd — Kutatás — Alkalmazás sorozat, sorozatszerkesztő: Markó Alexandra A hezitálás más néven kitöltött szünet a beszéd természetes jelensége, számos funkcióban megjelenhet a közlésekben. Időt biztosít a gondolatok nyelvi átalakításához, a beszédtervezési, az önmonitorozási és a hibajavítási folyamatokhoz, fontos szerepe van a társalgás szerveződésében is.

A jelen kötet a hezitációs jelenségek gyakoriságát, fonetikai realizációit és funkcióit vizsgálja felnőttek és — magyar nyelven elsőként — gyermekek spontán beszéde alapján. A beszédprodukciós szempontú elemzések mellett első ízben mutat be kutatási eredményeket a hezitálás hallgatói feldolgozásával kapcsolatban; a jelenség megítéléséről pedig fiatal beszélők körében végzett kérdőíves felmérés ad képet.

Látás fonetikus elemzése hezitációs jelenségek vizsgálata nemcsak a beszédtudomány számára nyújt fontos információkat, az alapkutatások eredményeit a beszédtechnológia is felhasználhatja, például a mesterséges beszéd természetesebbé tételéhez.

A természetes öregedés során is számos fizikai, fiziológiai és pszichés változás következik be a szervezetben, amely a szóbeli kommunikációban is megnyilvánul. A jelen kötet bemutatja, milyen — a beszédet érintő — biológiai változások következnek be az időskorban, majd ezeknek a beszédtervezésben, a szupraszegmentális és a szegmentális hangszerkezetben megjelenő sajátosságairól ír.

Írás- és nyelvész szakértő

Megtudhatjuk továbbá azt is, hogy hogyan vélekednek a saját és a fiatalok beszédéről az idősek, illetve mit gondolnak a fiatalok az idősek beszédéről. Az időskori beszéd vizsgálatának eredményei mind tudományos, mind társadalmi szempontból hasznosíthatók.

Az érzékelés tudománya - A látás

Fontos szerepet játszhatnak a klinikumban, a beszédtechnológiai alkalmazásokban és a kriminalisztikai célú beszédelemzésekben is. A kötet tehát hasznos olvasmány lehet a nyelvészet különböző területeivel foglalkozóknak, a gyógypedagógusoknak, a logopédusoknak, a beszédtechnológiával foglalkozó mérnököknek és mindenkinek, aki idősekkel foglalkozik, illetve egyszer maga is idős lesz.

A zöngeképzés egyes esetekben azonban szándékosan vagy a beszélő akaratától függetlenül eltérhet ettől, és a fonáció irregulárisba glottalizáció, creaky voice válthat. A korábbi időszakban ezt a jelenséget marginálisnak tekintették a hangtani szakirodalomban, illetve olyan, ritkán jelentkező zavaró tényezőnek, amely a vizsgálatból kizárandó adatok egy részének hátterében áll.

Az utóbbi években azonban a nemzetközi tudományos érdeklődés egyre nagyobb mértékben fókuszál a glottalizált zöngeminőségre, elsősorban abból az okból, hogy több kutatás igazolta ennek a jelenségnek a kommunikatív funkcióit. Jelen kötet a glottalizáció előfordulási gyakoriságát, pozíciós sajátosságait és funkcióit vizsgálja olvasott és spontán magyar beszédben.

Hallási elemzés A hallási feldolgozás szintjét a beszéddel kapcsolatos akusztikai információ elemzése jelenti. Érdemes ezen a szinten különválasztani az akusztikai információ periferiális és centrális feldolgozását, vagyis a belső fül csigájában történő transzdukciós folyamatokat és a hallókéregben zajló magasabb szintű folyamatokat lásd az Általános pszichológia 1.

A témával kapcsolatos nemzetközi és magyar szakirodalom áttekintését követően a kötet a szerző különböző, a glottalizációra irányuló kutatásait mutatja be. Ez a tanulmánykötet a beszédről szól – különböző nézőpontokból. Az írások legnagyobb része pszicholingvisztikai témájú, amelyek az anyanyelv-elsajátítást, illetve látás fonetikus elemzése beszéd életkori sajátosságait, a megakadásjelenségek természetét, a kétnyelvűséget állítják a középpontba, s szinte mindegyik témában találunk a produkciós és a percepciós nézőpontot érvényesítőt is.

A beszéd szegmentális és szupraszegmentális fonetikai és fonológiai elemzése egyaránt helyet kapott. Az előbbiek között némelyik ugyancsak érintkezik az anyanyelv-elsajátítással, mások elméleti vagy módszertani kérdésekre összpontosítanak. A prozódiával kapcsolatos tanulmányok a szupraszegmentumok írásbeli jelölésének kialakulásától a spontán beszédben betöltött funkcióikon át a hangsúly fonetikai és fonológiai elemzéséig különféle megközelítéseket vázolnak fel.

A beszédtechnológia két látás fonetikus elemzése témaköre, a beszédszintézis és a -felismerés is képviseltetve van egy-egy tanulmány erejéig.

E tanulmánykötet helyzetjelentésnek is tekinthető. Kiviláglik belőle, milyen témák foglalkoztatják a beszédet, a hangzó nyelvet vizsgáló kutatókat a harmadik évezred elején. Nívós tudományos munka, amelyet haszonnal forgathatnak a szakmabeliek és az érdeklődők egyaránt.

A beszéd bonyolult jelenség, noha ezt nem érzékeljük, hisz mindannyian tudunk beszélni. A könyv bepillantást nyújt ebbe a bonyolult mechanizmusba, amelynek három fő alkotóeleme a nyelv, az egyén, aki beszél és a kisugárzott hanghullám, mint akusztikai jel.

Olvasnivalók

A három alkotóelem összefüggéseit ismerheti meg az olvasó, a beszéd fiziológiai, fonetikai, akusztikai és jelfeldolgozási témaköreinek bemutatásán keresztül.

Az információs társadalom egyre jobban igényli a beszédtechnológa a temészetes beszédlánc elemei gépi elemzésének és megvalósításának megoldásait, a korszerű információs rendszerekben, a távközlésben, az oktatásban, a beszédrehabilitációban és még számos területen.

A beszédtechnológiával foglalkozó fejezetek bemutatják a terület főbb témaköreit a gépi beszédészleléshez kapcsolódó ágazatokat, a beszédszintézist, a tömörítést stb.

A beszédtechnológia gyakorlati alkalmazásait gazdagon illusztrálja a kötet a távközlési és mobil alkalmazásoktól az egészségügyi fejlesztéseken keresztül a látássérülteket kiszolgáló rendszerekig.

A magyar beszédet ilyen aspektusból tárgyaló könyv még nem jelent meg, tehát a kötet hiányt pótol.

1. Letölthető könyvek: Olaszy Gábor DSc disszertáció | SmartLab, BME TMIT
2. Fonetika – Wikipédia

Kiknek szól a könyv? Igénylik az egyetemek, főiskolák, valamint minden olyan oktatási hely, ahol informatikusokat képeznek. Jó támogatást adhat távközlési fejlesztőknek és döntéshozóknak, a beszédtechnológiai fejlesztések szakembereinek, új, multimédiás távközlési szolgáltatások tervezőinek.

Segítheti a humán területek oktatását is fonetika, beszédelemzés, a nyelvészet és a beszéd kapcsolata, beszédpszichológia, egészségügyi betegségmegelőzés. Ajánljuk továbbá a középiskolások felső tagozatának is, valamint mindenkinek, akit érdekel a témakör például fizikusok, nyelvészek, rádiósok, televíziósok, filmesek, a tudományos média szakemberei.

Átfogó tartalma miatt hasznos információkat találhat benne minden érdeklődő, a mérnököktől a bölcsészekig. A könyv terjedelme oldal. A beszéd és az információs társadalom; 2. A beszéd komplex szerkezete; 3.

Fiziológiai, fizikai alapok; 4. A beszéd szegmentális szerkezete; 6. A beszédtechnológia tudománya; 8. Adatbázisok a beszédtechnológia szolgálatában; 9. A beszéd gépi észlelése és felismerése; Beszédinformációs rendszerek; Példák a beszédtechnológia felhasználásának területeiről; Szülők, nagyszülők, pedagógusok, rádióhallgatók és tévénézők stb.

Ugyanakkor reprezentatív minisztériumi és nemzetközi felmérések arra hívják fel a figyelmet, hogy életkortól függetlenül a magyar lakosság körülbelül egynegyedének komoly gondjai vannak a szövegértéssel.

Bár ezek a felmérések olvasott szövegek megértését vizsgálják, bizonyos, hogy a probléma nemcsak olvasási nehézségekre vezethető vissza: az általános beszédfeldolgozási folyamatok ugyanis nagyban meghatározzák az olvasási, szövegértési működéseket.

A beszédmegértés problémájának számtalan oka lehet. Felmerül a kérdés, hogy ezek közül az okok közül nem a beszédtempó változása-e az egyik legjelentősebb. Hiszen a gyors beszédtempó nemcsak az időzítést érinti, hanem fonológiai és artikulációs szinten is hat a beszédfolyamatokra, és ezáltal hatással van a szemantikai, grammatikai feldolgozásra is.

A ha az 1 5 látás rossz beszéd produkciós és percepciós szempontú elemzése több szempontból időszerű feladat. Az értekezés újdonsága elsősorban az, hogy spontán beszédben vizsgálja a gyors és a gyorsított beszéd sajátosságait.

A dolgozat újdonsága az is, hogy a gyors beszédtempó hatását a teljes beszédfeldolgozási folyamatban vizsgálja, vagyis az észlelés, a megértés mondatértés és az értelmezés szövegértés szintjén is. Beszédészlelési és beszédmegértési zavarok az anyanyelv-elsajátításban Szerkesztette: Gósy Mária Nikol Kkt. Az anyanyelv-elsajátítás zavarai napjainkban egyre gyakrabban az elhangzó közlések feldolgozását érintik.

Az erre utaló figyelmeztető jeleket a felnőtt környezet hajlamos félreértelmezni; a gyermeket játékosnak vagy figyelmetlennek gondolják, s így a nehézségek megsokszorozódhatnak. A következmények pedig akár az egész életre kihatnak; olvasási, helyesírási nehézséget, tanulási problémákat, látás fonetikus elemzése gondokat okozhatnak.

A Beszédészlelési és beszédmegértési zavarok az anyanyelv-elsajátításban című kötet tanulmányai az elmaradottan, hibásan működő beszédpercepciós folyamatokat ismertetik és távollátás alakul ki utána óvodás és iskolás gyermekcsoportokban tipikus fejlődés esetén, illetve beszédhibásoknál, hallássérülteknél, mentálisan érintetteknél, olvasási zavart mutatóknál, diszlexiásoknál, továbbá megkésett beszédfejlődés, specifikus nyelvi zavar fennállásakor, sőt fiatal felnőttkorban.

Áttekintést kap az olvasó a hallás folyamatáról, a beszédészlelés neuropszichológiai vonatkozásairól, az anyanyelv elsajátításáról, valamint a beszéddiagnosztikai és mit látás fonetikus elemzése a rövidlátás terápiás lehetőségekről is.

A tanulmányok a szerzők saját kutatási eredményeit mutatják be és összegzik, ismertetik a vonatkozó hazai és nemzetközi szakirodalmat. A tájékozódást az irodalomjegyzékek és a kötet végén található szakkifejezés-magyarázatok segítik. A könyvet ajánljuk nyelvészeknek, pszichológusoknak, pedagógusoknak, logopédusoknak, gyógypedagógusoknak, egyetemi hallgatóknak, szülőknek és mindazoknak, akik e témakörök friss tudományos ismeretei iránt érdeklődnek. A beszéd fejlesztése olyan tevékenység, amelyet látás fonetikus elemzése is folytatunk, amikor nem is tudunk róla, legalábbis nem szándékosan tesszük.

A mindennapi életben a szülők, a nagyszülők, látás fonetikus elemzése idősebb testvérek is a családon belül akarva-akaratlan fejlesztik a kisebb gyermekek nyelvhasználatát. Egyfelől azzal, ahogyan ők beszélnek, azzal, amit mondanak, ahogyan azt mondják. Mintát adnak, példát mutatnak.

Kiemelt tartalmak

Másfelől pedig azzal, hogy a kisgyermekhez szólnak, vele beszélgetnek, párbeszédet folytatnak, magyaráznak neki; vagyis az élet különféle helyzeteit verbálisan, azaz szavak, mondatok kiejtésével kísérik. Évszázadokon át a felnőttek – mindenféle magyarázat vagy célzott tanítás nélkül is – képesek voltak ezt a kettős feladatot teljesíteni.

Nem voltak ugyan pedagógusok, öntudatlanul mégis jól biztosították a gyermek anyanyelv-elsajátítását. Legalábbis a mintaközvetítés, a nyelvi tudás és a nyelvhasználat mikéntjének átadása nem zökkenőmentes.