Látás lepkékben. Az állatok csodálatos látása
Számos lepkefaj színét nem pigmentek, hanem úgynevezett fotonikus nanoarchitektúrák eredményezik. Ezek olyan szerkezetek, amelyek színüket a fény részleges visszaverésével nyerik: bizonyos hullámhosszok nem terjedhetnek a nanokompozitban, amelynek egyik összetevője az üreges, háromdimenziós, kitinalapú szerkezetet kitöltő levegő.
Egy tinédzser fiú éveken át csak hasábburgonyát és egyéb gyorskajákat evett. Táplálékszegény étrendjének súlyos következménye lett. Fotó: Pixabay A Bristoli Látás lepkékben csapatának új tanulmánya szerint a fiú szép lassan látásromlást tapasztalt, míg végül megvakult — írja a Live Science. Jól ismert tény, hogy a rossz étrend elhízást, szív- és érrendszeri betegségeket, illetve daganatos megbetegedést okozhat, azt viszont már kevesebben tudják, hogy a nem megfelelő táplálkozás az idegrendszert is károsíthatja, a látásra kifejezetten rossz hatással lehet. A fiatal páciens problémái 14 éves korában kezdődtek, a vérvizsgálat ekkor fedte fel, hogy vérszegénységben szenved, Bvitaminszintje pedig alacsony.
Az MTA TTK MFA Nanoszerkezetek Kutatócsoport szakemberei Bálint Zsolttal, a Magyar Természettudományi Múzeum lepkegyűjtemény-kurátorával együttműködve több publikációban tárták fel, látás lepkékben bizonyos látás lepkékben szárnya, illetve a rajtuk megfigyelhető nanostruktúrák alkalmasak rá, hogy normál levegőben kémiailag szelektív gőzérzékelők fejlesztésének alapjául szolgáljanak. Ha ugyanis a különböző gőzök a nanopórusokban cseppfolyóssá válnak, és kiszorítják onnan a levegőt, megváltozik a nanoarchitektúra összetevőinek törésmutatói közti különbség, és ez a szín eltolódásához vezet.
A levegőben előforduló gőzök koncentrációváltozásából fakadó színváltozások azonban olyan enyhék, hogy csak látás lepkékben és megfelelő adatfeldolgozás után lehet őket értékelni. A közelmúltban keletkezett kísérleti adatokat a főkomponens-analízis Principal Látás lepkékben Analysis, PCA módszerével is kiértékelték. A vizsgálat lényege, hogy a program komplex matematikai algoritmus szerint különíti el azokat a tényezőket, amelyek adott adatsorokból kinyerik az adatok változását leginkább meghatározó független változókat.
A kapott értékek alapján felrajzolható görbék mindkét — az algoritmuson alapuló és a színtéringerrel folytatott — vizsgálatnál szinte teljesen azonos ívet követnek. Ezzel együtt érdekes, hogy a biológiai evolúció és a matematika közel egybevágó eredményre vezetett" — értékelte az eredményt Biró László Péter.
