Miféle látomás ülhet le
Zakariás könyve - 3. Látomás szarvakról, kovácsokról, mérőzsinórról
A felhasznált szürrealista eszköz a látomás. A novella egyetlen vízió, egyetlen apokaliptikus jelenés, amely mintha mély álomban rémlene föl, az első pillanat riasztóan valószerűtlennek tetszik, valójában aprólékos pontossággal miféle látomás ülhet le el azt, ami akkoriban csakugyan megtörtént.
Sűríti a teret és időt, elködösíti a helyszínt, körvonaltalanná változtatja a cselekvést, amint az álom mechanizmusa teszi, de nem tartalmaz egyetlen mozzanatot sem, ami elrugaszkodnék a valóságtól. Kívül áll a megszokott észjárás törvényein, de belül van azon a körön, ami valóban lejátszódott, és ezáltal a hihetetlenség és naturális hitelesség fölött lebeg megfoghatatlanul.
- Homokos mindkét kilátás
- Быть окруженным со всех сторон бурей беззвучных слов было странно, непривычно и порой вызывало у Олвина даже что-то вроде отчаяния, но через какое-то время он к этому привык.
- Szemészeti orvostechnikai eszközök
Bori Imre, aki úttörő módon és tüzetesen földolgozta irodalomtörténeti szempontból a magyar szürrealista kísérletezések korszakát, alapos megfontolással és meggyőzően írt arról, hogy Sőtér István korai miféle látomás ülhet le milyen miféle látomás ülhet le szerepet töltöttek be az érzelmi és lelki minőségek, s mennyire nem pusztán racionalista eszközökkel alakította ki regényeinek és novelláinak vonalvezetését.
Bori Imre okfejtését érdemes kiegészíteni egy rövid megállapítással.
Sőtér István a kifejezési eszközök és megformálási módszerek kiválogatásakor csakugyan túlment a hagyományos tapasztalás és érzékelés logikát teremtő körén, de műveinek értékszerkezete mindig korának irracionális törekvései ellen irányult. Megfigyelhető ez a Fellegjárás című regényétől kezdve olyan novellákig, mint a Szőlőművesek vagy a Bakatormelyekben alighanem legerősebb a szürrealizmus hatása.
Ezek közé tartozik az Alligátor-ballada is. A novella megírásakor a kifejezési módszerek között való válogatást maga az elérendő cél sugalmazhatta. Vannak ugyanis olyan minőségek, amik századunk kísérletező irányzatai körül a szürrealizmus eszközeivel ragadhatók meg leghatásosabban.
- La Monte Young: Az as előadás
- 100 látás 1
Ilyen a csoda és ellentéte, a borzalom. Nem mintha ezek nem szerepeltek volna addig a művészetek kifejezendő tartalmai között, elég, ha a Biblia öldöklő angyalaira, Hieronymus Bosch démonaira vagy Holbein haláltáncképeire gondolunk.
De a csoda ígéretében és a borzalom előálIításában e század oly előrehaladt, hogy művészete különös hangsúllyal fordult e minőségek felé. Aragon azt írta a La Peinture au Défi című esszéjében, hogy a csoda lényegében a valóság tagadása, és ezért elsősorban etikai viszonylat. A csoda mindig egy erkölcsi jelkép tárgyiasulása, olyan erkölcsi követelmény megjelenése, ami élesen ellentétben van az őt életre hívó világ erkölcseivel.
Aragon gondolatának felhasználásával hasonló mondható el a borzalomról is. A borzalom nem más, mint ugyanannak az értékdimenziónak a csodával ellentétes pólusa. A csoda a valóság pozitív tagadása, jobbra törekvő szellem nyilatkozik meg benne, a borzalom pedig a legrosszabb fordulat, a valóság negatív tagadása, alászállás, teljes erkölcsi és szellemi megsemmisülés.
A csoda és a borzalom - megismerését tekintve - egyaránt revelatív: jelentése nem folyamatszerűen nyilatkozik meg, hanem egyetlen pillanatba sűrítve feltárulkozik, és tökéletesen megragadja és birtokba veszi az őt megpillantó ember egész lelkét. Nem lehet szabadulni tőle, a csoda és a borzalom leküzdhetetlen hatalomként jelenik meg, mint egy természeti jelenség, a villám vagy a mennydörgés. Ha lényét, természetét elemzik, boncolják, taglalják, értekeznek róla, akkor szertefoszlik, mert lelepleződik, és átalakul a jó és a rossz valami más viszonylatává.
Csak részekre tagolás nélkül, teljes egészében, bontatlan egységben, szinoptikusan pillantható meg.
Kötetből kimaradt versek
Irodalmi kifejezésére éppen ezért a képi láttatást sűrítő vízió a legalkalmasabb, a látomás a legjobb eszköz. Mégis megoldhatatlannak látszó akadály tornyosul e minőségek irodalmi kifejeződése előtt.
Zakariás könyve - 3. Látomás szarvakról, kovácsokról, mérőzsinórról 0 hozzászólás
Az olvasás természetes folyamata. Hiába követi az író a látomás álomszerű szerveződését, miféle látomás ülhet le olvasás nem szinoptikus, nem egyszerre megragadó cselekvés, hanem folyamatos, lineáris aktus.
Ez az értelmező, kiegészítő, átértelmező folyamat, ez az araszolgató munka jócskán lerontja a látomás lényegi érvényesülését, egyszerre történő, villámszerű feltárulkozását. Az olvasás természetes folyamatát és az erre ható szövegdinamizmust tehát nem szabad számításon kívül hagynunk, sőt, kiváltképp elbeszélő prózáról szólva, az elemzés fontos részévé kell mit lát az 5 látomásból. Az olvasástechnika mélyen beépül a mű befogadásának és hatásának folyamatába.
A modern író bármennyire felbontja is az elbeszélt cselekmény időbeli rendjét, bármennyire felforgatja is a tér dimenzióit, a befogadás ugyanolyan lineáris olvasói munkára épül, mint száz vagy kétszáz évvel ezelőtt, mint a könyvnyomtatás óta bármikor, vagy még régebben, a pergamentekercsek vagy kódexek korában.
Szórványosan előfordulnak ugyan olyan kísérletek, hogy a hagyományos irodalomnak ezt a makacsul megőrzött egyvonalúságát is megtörjék nálunk legutóbb Esterházy Péter tett erre kísérleteta hagyomány túlnyomóan és csaknem zavartalanul uralkodik.
Tudományos munkáknál természetes, hogy a linearitás meg-megszakad, és hol a lap aljára pillantunk, hol hátralapozunk a könyvben a szöveghez tartozó jegyzetek elolvasása végett, bár mint ismeretes, Horváth János még ez ellen is berzenkedett. A szépirodalmi műveket azonban megszakítás nélkül, lineárisan olvassuk fenntartva persze a jogot, hogy újra elolvassunk egy részletet a jobb megértés céljából vagy emlékezetünk felfrissítésére.
Az irodalmi művek auditív vagy audiovizuális feldolgozása, színpadra vagy filmre vitele, rádiós és televíziós átirata többek között ettől a tetszés szerinti megfordíthatóságtól fosztja, meg a közönséget.
Olvasás közben - ahogy lineárisan előrehaladunk a szövegben a látás agyrázkódási hatása bizonyos szövegegységekhez jutunk el, prózában, narráció ban egyes cselekményegységekhez, szituációkhoz, leíró vagy megjelenítő részletekhez.
Hiszen olvasás közben még a szövegegységek nyelvi jelentését sem tekinthetjük megállapodottnak és véglegesnek.
Már a Kaukázusi jelenetek rajzain is jelentkezik Zichynek a lovak iránti érdeklődése, amely végigkíséri egész életpályáján. A lovak nyugtalansága Lermontov rajzain is jelentkeznek: "A magyar művész a maga virtuóz rajzkészségével fejlesztette tovább a Lermontov művészetéből merített ösztönzéseket. Ekkor készítette el A koronázási albumot orosz, német és francia művészek Tyimm, Gagarin, Teichel, Serienl, Blauchard társaságában.
Az egyes szavakat az egység egésze értelmezi, miközben persze az egységet magát a szavak és mondatok értelmezéséből építjük föl. A szavak már mindjárt többféleképpen értelmezhetők - akként, ahogy a nyelvi jelentés, vagyis a szó használati utasítása megengedi - és a többféle lehetséges értelemből azt választjuk ki, ami az általunk feltételezett szövegegység jelentésének megfelel.
- Jogos és méltó, hogy a Magyar Művészeti Akadémia azt az alkotót mutassa meg elsőként pompázatos otthonában, aki a szervezetet megalapította, tagjait összegyűjtötte, szellemiségét meghatározta, és húsz éven át a saját irodájául is szolgáló épületben dédelgette, rengeteg energiát fordítva arra, hogy ez a kezdetben néhány tucat értelmiségiből álló kör igazi kulturális műhely lehessen.
- SZÁZ SZÉP KÉP - Zichy Mihály: Mentőcsónak
- PILINSZKY JÁNOS ÖSSZEGYŰJTÖTT VERSEI
- Típusú látásvizsgálatok
- Hagyományos látáskárosodás gyógyszere
- Az előadás egységekből áll — lásd alább.
- A "teremtő képzelet" sorsa korunkban A föladat, amit előadásom címében kaptam, meghaladja erőmet.
- Álfakia mi ez
A következő szövegegység átértelmeztetheti velünk az előzőt, vagyis megdöntheti a feltételezésünket, és akkor újabbat kell felállítanunk.