Áruk látássérült emberek számára. Üdvözöljük a SANSZ honlapján!

Ennek oka az eltérő szociális és gazdasági viszonyokban, az eltérő egészségi állapotban keresendő, és abban, hogy az államok különböző módon gondoskodnak polgáraik jólétéről. A jelenlegi fogyatékossági politika az elmúlt kétszáz év fejlődésének eredménye. Ez sokban tükrözi a különböző időszakok általános életfeltételeit, valamint szociális és gazdasági irányelveit. A fogyatékosságok terén azonban sok sajátos körülmény is befolyásolta a fogyatékossággal élők életkörülményeit.

• Segédeszköz bolt - Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége
• Következtetés a látásromlásról
• Látást fenntartó gyógyszer
• Vezetősávok és figyelmeztető jelzések | Akadálymentesítés, akadálymentes eszközök, készülékek
• Vezetősávok és figyelmeztető jelzések Vezetősávok és figyelmeztető jelzések A vezetősáv a vakok és gyengénlátók számára biztosít információt, hozzájárul a térben való haladásukhoz olyan helyen, ahol ennek hiányában elvesztenék tájékozódó-képességüket.
• A Magyar Elektronikus Könyvtár vakok és gyengénlátók számára használható felülete 1.
• Optacon: Az optacon név a hordozható olvasórendszert jelenti.
• Vakok és Gyengénlátók Baranya Megyei Egyesülete

A tudatlanság, a nemtörődömség, az előítéletek és a félelem olyan társadalmi tényezők, amelyek elszigetelték a fogyatékos embereket és hátráltatták fejlődésüket. A másság megítélése történelmi koronként Az emberi történelem során az egyes korok és az európai kultúrák különböző módon reagáltak a fogyatékosságra. A fogyatékosság problémája egyidős magával az emberrel, de a mai súlyos formájában új keletű.

Ebből adódóan a rehabilitációs szemlélet is csak néhány évtizede terjedt el a világon. Megállapítható, hogy a nagy humán kultúrák nem diszkriminálják a másságot.

Tehát a fogyatékos emberrel kapcsolatos előítéletek nem a nagy kultúrákból erednek, hanem az atavisztikus ősi ösztönökből, vallásos hiedelmekből és a fogyatékos ember mássága kapcsán termelődnek és születnek újjá. Az emberi történelem hajnalától kezdve egészen napjainkig, bármely fogyatékosságról is legyen szó, két alapvető fontosságú tényezőt kell figyelembe vennünk: egyrészt az adott kultúra valláserkölcsi alapú felfogását a fogyatékossággal kapcsolatosan, másrészt a társadalom gazdasági-technikai fejlettségi szintjét.

Áruk látássérült emberek számára gyakorta meg is gyilkolják őket. A "segítő" modellbe tartozók ellenben befogadják, gondozzák, gyógyítják őket.

Az első esetben a társadalmak önvédelmi reflexe lép működésbe a fennmaradás elemi szükséglete érdekében egyfajta "gazdasági racionalitásként". A második esetben a valláserkölcsi tradíciók bizonyulnak erősebbnek 3.

Nekik köszönhető, hogy a beszédszintézises számítógép a vak emberek elérhető árú, iskolai számítógépe lett. Azóta több látássérült érdeklődő is a programozó szakmát választotta, akikre büszkék lehetünk: egyikük még a látássérült diákok részére szervezett NASA űrtáborban is járt. Amikor arról megy a vita, hogyan lehetne minél több egészséges gyerekből szakmunkás, érdemes elgondolkodni azon, hogy egy testi fogyatékkal élő is mennyire megtalálhatja számításait az életben.

Ez bizonyítható azzal, hogy a csatában súlyos sérülést szenvedett harcost köztisztelet áruk látássérült emberek számára Spártában. A korabeli történetírók által valós képet kapunk a görög emberek gondolkodásáról.

Az alábbiak elolvasása után tehát megismerheti azon eszközöket, illetve szoftveres megoldásokat, melyek valamelyikére mindenképp szükség van ahhoz, hogy egy látássérült ember munkát vállalhasson. Általánosságban elmondható, hogy mindkét csoport eszközei nek két fajtája van: hardveres és szoftveres.

Plutharkosztól tudjuk, hogy Spártában létezett egy hagyomány. Ha idétlen nyomorék volt, bedobták a Taügetosz Apothetai nevű szakadékába, azzal a meggyőződéssel, hogy nem előnyös sem a gyermeknek, sem az államnak, ha életben marad.

Éppen ezért érdemes őszintén megkérdezni a hallgatót, hogy ő erről hogyan gondolkodik, és a további kommunikációban ezt figyelembe venni. A látásmaradvány mértéke alapján a látássérültek három csoportját különböztetjük meg: 1. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy az aliglátó: biztosan és jól tudnak egyedül közlekedni, a környezetükben levő nem túl kisméretű tárgyakat általában képesek érzékelni, síkírásos írásra és olvasásra azonban vagy nem is taníthatók, vagy csak segítséggel nagyított szöveg, optikai eszközökrövid terjedelmű szöveget tudnak elolvasni. Számukra a síkírás olvasása olyan fárasztó, hogy hosszabb szövegek esetén a pontírás alkalmazása mindenképpen szükséges, a látásmaradvány kihasználása terén az utóbbi évek technikai fejlődése jelentős változást hozott az aliglátók életébe. Ugyanolyan látásmaradvánnyal rendelkező gyermekek, akik tíz-húsz évvel ezelőtt a áruk látássérült emberek számára iskoláiban Braille írással tanultak, ma optikai segédeszközök használatával megtaníthatók a síkírás olvasására.