Vérszegénység és csökkent látás. 2. Különféle agyi betegségek
Vérszegénység A vérszegénységről röviden A vérszegénység megértéséhez a vérhez kapcsolódó alapvető anatómiai ismeretekre van szükség.
A szédülés lehetséges okai és diagnosztizálása. Az egyensúly-érzékelő rendszer betegsége Az ilyen típusú szédülés általában forgó — mintha körhintában ülnénk- esetleg ingadozó jellegű, előre-hátra billegő, oldalra elmozduló, bizonytalan jellegű vagy zuhanó érzetet keltő.
Ehhez társulhat hányinger, izzadás is. Okozhatja középfülgyulladás vagy a belső fül gyulladása. Az egyensúlyérző rendszer zavara állhat a migrénes roham szédülése mögött is.
Különféle agyi betegségek Olyan — például kisagyi vagy hallóidegen képződő — daganatok, vérellátási zavarok, vírusfertőzések figyelmeztető jele is lehet a szédülés, amelyek az egyensúly-érzékelő rendszert, annak központját és az azzal kapcsolatos idegsejteket, idegeket, vérereket valamilyen formában érintik.
Agyrázkódás következménye Bizonyos koponyasérülések, agyrázkódás után is kialakulhat a szédülés. A koponyát érő ütés, leggyakrabban agyrázkódás idézi elő, amely az agy működési zavarát okozza, ennek egyik jele lehet az emlékezetkiesés, zavartság, hányinger vagy hányás és a szédülés.
Túlzott alkoholfogyasztás A másnaposság tünetei igen változatosak, de a hányinger, fejfájás, fáradtság mellett nagyon gyakori a szédülés és a fényérzékenység is, de ezek nem minden alkoholfogyasztót, és nem egyformán érintenek, erősen egyén- és a szín hatása a látásra. Neurológiai betegségek Ritkán a szédülés súlyosabb neurológiai betegség tünete is lehet, így például stroke, agyvérzés vagy sclerosis multiplex állhat a háttérben.
Extrém magas vérnyomás Az extrém magas vérnyomás és bizonyos vérnyomáscsökkentő szerek is okozhatnak szédülést.
Ez utóbbit a vérnyomás túlzott csökkenése váltja ki, de állhat a háttérben az a jelenség is, amikor a beteg vérnyomása felálláskor hirtelen leesik, ami átmeneti agyi keringészavart idéz elő.
Vérszegénység és meszesedés Szédülést okozhat vérszegénység és csökkent látás kóros vérszegénység, alacsony vérszegénység és csökkent látás, kimerültség és kialvatlanság is, de nagyon gyakran a nyaki gerinccsigolyák meszesedése áll a hátterében. Ekkor főleg a fej forgatásakor lép fel a bizonytalanság érzése, de forgó jellegű szédülést is előidézhet az elváltozás.
Látászavarok, látásromlás Látászavarokra, szemészeti elváltozásokra is gondolhatunk, ha gyakran szédülünk. Ha a látásunk romlik, főleg, ha a két szemünk nem egyformán,ugyancsak okozhat ilyen kellemetlen panaszt, ám ilyenkor a szédülés jellemzően bizonytalanságérzettel, fejfájással is párosul. Mit tehetünk, ha szédülünk?
5 lépés a vashiány és a vérszegénység ellen
Ha gyakran szédülünk, mielőbb forduljunk orvoshoz és vizsgáltassuk ki magunkat, mert lehet, hogy banális ok húzódik meg a hátterében, de az is lehet, hogy komolyabb problémára utal! A szédüléssel foglalkozó ambulanciákon a kivizsgálás összetett: az ideggyógyászati vizsgálat mellett szemészeti, fül-orr-gégészeti, reumatológiai és belgyógyászati vizsgálatot tartalmaz.
A panasz csak az ok pontos tisztázása után orvosolható. A kezelés pedig attól függ, hogy milyen betegség húzódik meg a háttérben.