Vízió, ami a legnagyobb mínusz
Összeesküvés vagy fizika?
Buda-Cash-fóbia az Alteránál
Mi igaz a chemtrail-elméletekből? Mára megszokottá vált a repülőgépek által húzott fehér vonalak mintázta égbolt látványa. Ezzel együtt gyakran felmerül a kérdés, kell-e tartanunk a kondenzcsíkoktól? A jelenség egy fizikai folyamat eredménye, bár vannak, akik összeesküvést sejtenek mögötte.
Cikkünkben a chemtrail-elméletek sebezhetőségére igyekszünk rávilágítani, illetve arra, hogy azok gyakorlatilag teljes képtelenségeken alapulnak. A repülés misztikus világa a kezdetektől foglalkoztatja a kívülállókat. Nem véletlen, ami a legnagyobb mínusz egyesek a jól körülírható fizikai jelenségeknek is valamiféle mögöttes, titkos tartalmat tulajdonítanak.
Az ehhez kapcsolódó összeesküvés-elméletek már jó pár évtizede megszülettek, az első tudományos magyarázatokkal egyidőben. A legnagyobb löketet azonban az adta a chemtrail-hívőknek, amikor ban az amerikai légierő kiadott egy tanulmányt, amelyben egy, az időjárást befolyásolni képes elméleti technológiáról írtak.
34. heti nézettség
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy valóban létezik olyan technológia, amely képes mesterséges felhők létrehozására. Ezt alapvetően a harmadik világ gazdálkodásának fellendítésére, esőfelhők készítésére gondolták jó megoldásnak, ám igencsak drága és nem is túl eredményes, így egyáltalán nem alkalmazzák.
A kondenzcsíkok ilyen értelemben kevésbé izgalmasak. De nézzük, miként is jön létre a kondenzcsík!
Az MLM legnagyobb igazságai
A gépek repülés közben üzemanyagot égetnek, a hajtóművekből pedig a levegőbe kerülnek különböző anyagok, például koromszemcsék, szén-dioxid, nitrogén és egyéb oxidok. A légtérben található pára és az üzemanyagban lévő víz ezekre az anyagokra kicsapódik, majd — mivel a repülési magasságban mínusz 50 és 62 Celsius-fok között mozog a hőmérséklet — azonnal meg is fagy.
Ez látható a földről is szabad szemmel. Úgy tartják, jól kivehető, hogy melyik kondenzcsík mérgezi az embereket és melyik ártalmatlan: a vastagabbakat és hosszabb ideig megmaradókat tartják károsnak.
Kövessen minket!
Természetesen erre is van valódi magyarázat. A fagyási folyamat csak bizonyos magasságban és hőmérsékleten következik be, ezért nem minden repülőgép mögött látunk kondenzcsíkot. A megfelelő magasságban, alacsony hőmérsékleten a jég nem tud megolvadni, csak szublimálni, ami sokkal lassabb folyamat, emellett az is lényeges, hogy a különböző légköri jelenségek mennyire stabilak az adott helyen.
Ha nincs magaslati szél, vertikálisan nem mozog a levegő, akkor tovább marad látható a kondenzcsík, máskor pedig pár perc alatt eltűnik, de mindkét esetben ugyanarról a jelenségről beszélhetünk.
És nemcsak a hatjóműből kiáramló gázoknak köszönhetően keletkezhet kondenzcsík, hanem az aerodinamika törvényszerűségei alapján is, ott, ahol a levegő leválik a repülőgép egyes felületeiről. A szárny alsó és felső része között például a nyomás-kiegyenlítődés miatt szívó hatás alakul ki.
Ennél az indukált ellenállásnál a két szárnyon örvény jön létre, ami fékezi is a repülőgépet. A hatás megelőzésére a szárnyvégekre úgynevezett örvényorsókat szerelnek, ami a legnagyobb mínusz akár százalékos üzemanyag-megtakarítást is lehetővé tesz.
Pozitív és negatív számok szorzása
Magas páratartalom mellett ugyanakkor így is kialakulhat kondenzcsíkszerű vízió — akár kisebb magasságban is — a két szárny végén, illetve olyan pontjaikon, ahol a levegő leválik.
De az esetleges visszaélések lehetőségét az a tény is kizárja, hogy a légi közlekedés egy minden elemében komolyan szabályozott iparág, ahol mindennek nyoma van. Minden egyes repülést dokumentálnak, azokról terv készül: tudjuk jól, a gépek honnan indulnak, hová tartanak, mennyi időt töltenek az induló- és célállomásukon, milyen magasan repülnek, mit és mennyi terhet szállítanak, milyen súllyal szálltak fel és mennyivel landoltak.