A képzés hatása a látásra
Készítette: Lakatos Viktória A látássérült csecsemők és kisgyermekek korai fejlesztésének két fontos célja van: a szülők kompetenciáinak megerősítése, és a látássérülés fejlődésre gyakorolt hatásainak enyhítése, illetve megelőzése a látássérült kisgyermekek fejlődési sajátosságainak figyelembe vételével.
Azt gondolom, mindkét cél elérése érdekében jól használható kiegészítő módszerként a gyermekek testen hordozása.
Kezdő tanfolyam
A látássérült csecsemők és kisgyermekek fejlődése több területen is eltérést mutat a normál fejlődésmenethez képest. Ez nagymértékben megmutatkozik a dinamikus nagymozgások, finommozgások, szenzoros-integráció fejlődésében, melynek az eredménye mozgásos passzivitás lehet. Egy látássérült csecsemőnek sok mozgásos ingerre, tapasztalatra van szüksége ahhoz, hogy mozgásfejlődése és szenzoros integrációja minél inkább megközelítse a normál fejlődésmenetet.
Ha a gondozó személy a kisbabát rendszeresen a testén hordozza, ezzel folyamatos bazális stimulációt nyújt a számára.
Folyamatosan stimulálja a bőr receptorait, a proprioceptív érzékelést, a nyaki izomorsókat, a vestibuláris rendszert, ezáltal is segíti a szenzoros integrációt és az agyi érési folyamatokat. Könnyen érzékelhető mozgásmintát nyújt a normál mozgásformákról, testtartásról és mozgásritmusról. Amikor a csecsemő már biztonságosan tudja tartani a fejét, a hordozás függőleges testhelyzete stimulálja a nyakizmokat, ezzel segítve, hogy elkerüljük a látássérült gyermekekre sokszor jellemző lógatott fejtartást.
A szociális készségek és kompetencia alakulásában egy látássérült kisgyermek szintén hátrányt szenved, hiszen el van zárva a látás alapján szerzett viselkedési mintáktól és visszajelzésektől.
Sajátos nevelési igényű tanulók, fiatalok a szakképzésben. Ajánlások szakképzők számára
Beszűkült élet- és mozgástere kevés szociális tapasztalatot nyújt a képzés hatása a látásra számára. A kisgyermek hordozás közben folyamatos visszajelzést kap az őt hordozó személy testtartásáról, mozgásáról, testi reakcióiról, mely tapasztalatoktól teljesen el lenne zárva egy játszószőnyegen vagy babakocsiban fekve.
A közvetlenül tapasztalt mozgásminta lehetőséget nyújt az utánzásra is.
A hordozás közben az őt hordozó személlyel együtt tud megtapasztalni szociális interakciókat, pontosabban érzékelve azok körülményeit is. A gyermekek beszédfejlődésének és az anya-gyermek kapcsolatnak az egyik alapja a közös figyelmi helyzet: amikor a szülő vagy a gyermek rámutat egy tárgyra, és megnevezi azt, ezzel is fejlesztve a gyermek szókincsét és fogalomtárát.
A látássérült kisgyermek nem tud rámutatni az őt érdeklő, vagy ijesztő tárgyakra, történésekre.
A jóga hatása a látásra
A hordozás helyzete, a közvetlen testkontaktus lehetőséget teremt erre. Az anya érzékelheti a gyermek testhelyzetének változásából, hogy valami felkeltette a figyelmét, és erre azonnal reagálni is tud.
Hordozás közben folyamatosan tudja informálni a gyermeket a körülötte történtekről, az őt körülvevő dolgokról, történésekről. Össze tudja kötni a gyermek által tapasztalt hangokat, rezgéseket azok forrásaival, kialakítva ezzel tapasztalati fogalmakat. A természetes mozgás közben tapasztalt hangok segítik a térhallás és irányhallás kialakulását.
Ezek a tapasztalatok későbbiekben nagy segítségére lesznek a gyermeknek az önálló közlekedés tanulása közben. A hordozott babát sok inger és információ éri, mely segíti a beszédfejlődését és a fogalmak kialakulását.
OLVASNIVALÓ
A hordozás folyamatos kommunikációs helyzetet teremt a hordozó személy és a gyermek között. A hordozás közben tapasztalt mozgásritmus alapját képezheti a ritmizálásnak, mely megalapozza később az olvasást és a számlálást is. A gyengénlátó vagy aliglátó csecsemő számára a hordozott testhelyzet egy más nézőpontot jelent.
A normál látási szögből tapasztalhatja meg az általa is érzékelhető vizuális ingereket, melyekhez a szülő közben magyarázatokat is tud fűzni.
KÖVESS MINKET!
Egy babakocsiban fekvő kisbaba az utcán leginkább a képzés hatása a látásra eget és a fölé hajló faágakat látja, míg egy hordozott baba az őt hordozó személy látószögéből érzékelhet.
A hordozó személy segítségével össze tudja kötni az őt érő vizuális és hangingereket, és ezekhez fogalmakat tud kapcsolni. A látássérült gyermeket nevelő szülők sokszor számolnak be arról, a képzés hatása a látásra nem érzik magukat kompetensnek szülői szerepükben. Egy sérült gyermek születése súlyos krízishelyzet a család számára, mely befolyásolhatja a szülő-gyermek kapcsolatot is.
A látássérült csecsemő reakciói sokszor nehezen értelmezhetők a látó szülők számára. Nem néz a szülőre, nem fordul felé. Nem reagál mosollyal és mozgással, ha a szülő megjelenik. A látássérült kisbaba a szülei hangjára és testközelségére tud reagálni. Amikor egy hangra figyel, a fülével fordul annak irányába, mintegy elfordulva a hozzá beszélőtől, mely elutasításnak tűnhet.
A szolárium hatása a látásra, A lcd hatása a látásra
Mivel a hang felé indított mozgás képessége sokkal később alakul ki, mint a vizuális inger felé, ezért a szülő hangja felé való nyúlás, fordulás is később jelenik meg, mint a látó kisbabáknál. A szülő-gyerek kapcsolat megerősítéséhez nagy segítség lehet a hordozás. A folyamatos testkontaktus állandó visszajelzést ad a hordozónak és a hordozottnak is egyaránt a másik állapotáról.