A látás szülés után rosszabb lett

Fekvőgipszben szülni — lehet ennél rosszabb? Három anya mesélte el, milyen volt fekvőgipsszel szülni vagy csecsemőt gondozni. Bodrogi Eszter Ajánlom Egy fekvőgipsz mindig rosszkor jön, de vannak életszakaszok, amikor talán még a többinél is rosszabbkor. Ilyen az, amikor az édesanya az újszülött kisbabájával van otthon egyedül.

Rögtön szülés után gipsz Gabinak még a kórházban kiment a bokája, de akkor még annyira a szülés utáni eufória hatása alatt állt, hogy nem is vette komolyan a hatalmas fájdalmat.

Pár óra múlva, amikor szeretett volna elmenni zuhanyozni, és ránézett a bokájára, majdnem elájult.

A kórházban mégse tehettem ezt meg, különösen a fertőzésveszély miatt a zuhanyzóban, ezért csomagoltam magamnak egy flip-flop papucsot. Azért azt, mert az utolsó napokra már nagyon fel volt dagadva a lábam, és a rendes papucsomat nem tudtam felvenni. Egy pillanatra nagyon fájt, de pár órás kismamaként ez volt a legkisebb baja, igazából oda se pillantott, csak arra gondolt, hogy milyen veszélyes ez a lépcső, és mennyire jó, hogy nem volt a a látás szülés után rosszabb lett a kisbabája éppen.

Gond nélkül rá tudott állni a lábára, és bár érzékenyebb volt a másiknál, bement a szobájába, ahol lefeküdt pihenni, majd később még meg is szoptatta a kisbabáját.

Amikor este a csecsemős nővérek elvitték a babákat fürdetni, Gabi is szeretett volna lezuhanyozni, de már nem tudta felvenni a papucsát, és a bokája helyén egy lila bedagadt valamit talált.

Még ekkor sem ijedt meg, kért egy vizes törölközőt a nővérkétől, amivel beborogathatja, és reggelre jobb lesz. A nővér viszont nem találta elégségesnek ezt a fajta gyógymódot, úgyhogy áthívott egy sebészt, aki valószínűsítette a törést. Éjjel megröntgenezték, majd fel is került rá a fekvőgipsz.

Ez csak hét-tíz nap, de mivel én már szülés előtt egy héttel is bent feküdtem, úgy éreztem, azt már nem élném túl.

Legolvasottabb cikkek

Nehéz olyan pózt felvenni, amiben kényelmes lehet a szoptatás Képünk illusztráció. Fotó: iStock Saját felelősségre végül hazamehettem, és a férjemnek is azt kellett hazudnia, hogy szabadságon lesz velem az elkövetkező napokban. Utál hazudni, de megtette értem. Gabi maga mellé vette a kisbabáját, az éjjeliszekrényre készítette a pelenkázáshoz szükséges dolgokat, és egész nap szoptatott.

Örömtánc a járógipszben

Úgy érzi, különben sem csinált volna mást, igaz, fekvőgipsszel nagyon nehéz olyan pózt felvenni, amiben kényelmes lehet a szoptatás, és aludni se lehet rendesen, de talán nem volt sokkal fárasztóbb így, mint gipsz nélkül.

A gátsebbel sokkal több kínja volt, mint a térdig begipszelt lábával, ezért legszívesebben állva szoptatott volna, de végül kitalált egy félig ülő, félig fekvő pózt, a látás szülés után rosszabb lett kibírt harminc percet, amíg a kisbaba jóllakott.

A sok kellemetlenség ellenére úgy érzi, sokkal jobb volt otthon lenni, mint a kórházban. Este pedig, amikor hazaért, a férje megfőzte a vacsorát, szemész munkát keres a reggel berakott ruhát, és gyorsan kiporszívózott. Azt sajnáltam, hogy a fürdetésben nem tudtam részt venni, és mire a fekvőgipsz lekerült, annyira kialakult a rutinjuk, hogy rám ott már soha többet nem volt szükség.

Ne dobd el a szemüveged A lézeres szemműtétek csodái és kockázatai Ha Ön tagja a szemüveget, illetve kontaktlencsét viselők népes táborának, előfordulhat, hogy alkalomadtán elgondolkozott már azon, milyen lenne az élet tökéletes látással. Nem lenne többet párás a szemüvege téli napokon. Nem kéne többet a lefolyóban kotorászni lepottyant kontaktlencsék után.

Persze később már ezt sem bántam, az lett a könyvolvasó időm. A férjem nem tudott velem jönni, mert valakinek az akkor háromhetes kislányunkkal is otthon kellett maradni. Annyira megviselt, hogy otthon kellett őket hagynom, hogy sírtam a mentőautóban.

1. Hetek Közéleti Hetilap - Ne dobd el a szemüveged
2. Egy apa hangja | Új Nő

A férjemnek éjjel végül be kellett hozzám hoznia a babát, mert meg kellett etetni, amire hirtelen nem is gondoltunk, amikor a baleset történt. Persze később jelzett a gyerek és a feszülő mellem is. Másnap reggel engedték a látás szülés után rosszabb lett haza, szigorú ágynyugalom előírással.

Dóra úgy gondolja, nem is tudott volna semmi mást csinálni, mint feküdni a hatalmas és kényelmetlen gipszben. A legnehezebb a pisilés volt: már épp kezdett jól működni szülés után, erre felkerült a gipsz, ami miatt csak félig állva tudott a wc fölött guggolni.

Ez annyira kényelmetlen és fájdalmas volt, hogy még az is eszébe jutott, hogy sokkal kevesebbet kéne inni — akkor viszont nem lett volna elég teje a szoptatáshoz. Nagyon kedves volt viszont a védőnő: amikor tudomást szerzett a fekvőgipszről, naponta beugrott, és segített, amiben kellett.

Fekvőgipszben szülni – lehet ennél rosszabb?

Még egy kórházi ágytálat is hozott a folyóügyek megkönnyítése érdekében, de Dóri úgy érezte, képtelen lenne abba pisilni, inkább megoldja nehezen a vécében, mint hogy a férjével vitesse ki a teli ágytálat, amibe különben is képtelen lett volna fekve elvégezni a dolgát. Azért amikor lekerült a fekvőgipsz, örömtáncot járt a járógipsszel — igaz, hogy az is egészen a fenekéig ért, de legalább volt sarka, amire rá lehetett nehézkedni szükség esetén.

A kislányomat egész nap a babakocsiban fektettem, amikor nem szopott, így könnyen elértem, ha sírt.

Viszont az utcára egyáltalán nem tudtam tíz hétig lemenni, mert nem közlekedtem olyan könnyen. Felajánlottak egy kölcsön kerekesszéket, de a férjem vagy engem tolt, vagy a babakocsit, így a levegőztetésekből kimaradtam.

Soha nem jó egy combtörés, de ennél rosszabbkor talán nem jöhetett volna.

Andinak még terhesen, a szülés előtt egy héttel került fel a gipsz a lábára, amit aztán aznap cseréltek le járógipszre, amikor elhagyhatták a kórházat a kisbabával. Nagy szerencséjére csak a lábszárát kellett begipszelni, egy pici letört csontdarab miatt.

De az is lehet, hogy csak én voltam túl érzékeny.

Jelenlegi hely

Fotó: istock Andi szerint valamilyen furcsa és érthetetlen okból a szülészeten az összes ágy meg van emelve, ami talán könnyebbség a friss császáros kismamáknak, de a többieknek csak rossz.

Neki legalábbis igencsak megkeserítette az életét. Nem tudtam leszállni az ágyról, mert nem ért le a lábam. Kénytelen voltam mindig segítséget hívni a nővérhívón. A nővérek persze erőltették volna az ágytálat, és fekve, szivaccsal szerettek volna mosdatni, de mondtam nekik, hogy ez teljesen kizárt.

Rendes zuhanyzásról szó sem lehetett, csak valamilyen cicamosdásról, amiben az édesanyja segített minden reggel. A gipszet nem érhette víz, a gátsebet viszont kellemes volt lezuhanyozni langyos piracetám és látás, úgyhogy egy széken próbálta egyensúlyozni a gipszes lábát, amit nem tudott olyan magasra emelni, mint ahogy kellett volna, miközben folyt rá a víz.

Ettől a kicsavarodott póztól félpercenként begörcsölt a lábszára, olyankor az édesanyja nyakába kapaszkodva próbált olyan pozícióra váltani, hogy enyhüljön a görcs. A friss anyuka nagyon kiszolgáltatottnak érezte magát a kórházban. Nem tudott egyedül pelenkázni sem, mert hiába volt minden az ágyhoz közel, a szükséges pozíciót lehetetlen lett volna felvenni.

A legrosszabb mégis a mosdóhasználat volt — és még a szoptatás se ment olyan könnyen, mint ahogy gondolta, mert minden póz nagyon kellemetlenné vált pár perc alatt. Amíg valakinek nem volt igazi székrekedése, addig azt hiszi, hogy csak egy kicsit nehezebb ilyenkor elvégezni a dolgát.

Szülés utáni depresszióban szenvedsz? | acsontkovacs.hu

Az igazság ezzel szemben az, hogy nem nehezebb, hanem lehetetlen, miközben, há,t hogy is mondjam, az igény meglenne rá.

És közben ott a gátseb és a lógó, gipszes, nehéz láb.

Ennél rosszabb talán csak egy a látás szülés után rosszabb lett lehet, amikor szoptatni kell!