A látáskutatás modern módszerei
Навигация по записям
Amikor a kereszteződéshez érünk, rápillantunk a látáskutatás modern módszerei lámpára, és attól függően megyünk tovább, hogy milyen színű. Mindezekkel egy időben észlelőrendszerünket számos egyéb hatás is éri, melyek nem szükségszerűen befolyásolják viselkedésünket. Ha utólag megkérdeznénk, hogy néztek ki a szembejövő járókelők, milyen autók mentek el mellettünk, a válaszok igencsak bizonytalanok lennének.
De nem mindig: ha az egyik autó egy tűzpiros Ferrari lenne, vagy legjobb barátunk jönne szembe, valószínűleg megállnánk, még akkor is, ha a lámpa zöld. Ebben a banális példában a figyelem kérdéskörének nem csekély része helyet kapott. Ingerekben gazdag környezetben akkor a látáskutatás modern módszerei hatékony a viselkedés, ha az észlelő- és a mozgásszervező rendszert nem terheli túl a beérkező információk tömege. A figyelmi működéseknek ez a szelekciós vonatkozása.
Látáskutatási technikák
Ugyanakkor a jövőre nézve nem lenne előnyös, ha egyes környezeti mozzanatok észlelése elmaradna, hiszen ezek akár fontosaknak is bizonyulhatnak. Ez a figyelem orientációs vonatkozása. Az érzékszervek perifériás részére, például a retinára egyaránt rávetülnek a környezetnek a pillanatnyi viselkedés szempontjából fontos és nem fontos irreleváns vonatkozásai.
Tekintve, hogy az ember információfeldolgozási kapacitása véges, nem tudjuk a környezet valamennyi ingerét azonos súllyal feldolgozni. Ez akkor is így lenne, ha ez a kapacitás bőven meghaladná környezetünk változatosságát.
Ekkor sem lenne valamennyi környezeti eseménynek azonos esélye arra, hogy az éppen lezajló viselkedést meghatározza. Ha ugyanis az események, ingerek mennyisége meghaladja a feldolgozórendszer kapacitását, a kapacitásért versengő ingerek közül előnyben részesülnek mindazok, amelyek a motivált viselkedés szempontjából lényegesek. Az észlelőműködés ez esetben úgy írható le, mint torzított verseny a feldolgozókapacitásért Desimone- Duncan A kapacitásért folyó versenyben a torzítás azoknak a folyamatoknak a következménye, amelyeket figyelemnek nevezünk.
- Bates technika a látás javítására
- Könyv látvány-helyreállítási módszerek
- Roska Botond: Olyan vakság, amin nem lehet segíteni, nem létezik - Qubit
- Támogasd a Qubit munkáját!
- Gyógyszer a rövidlátás látásának javítására
Azok a versenyből kiszoruló mi a vaszkuláris eredetű látásromlás, melyek nem kapcsolódnak az éppen aktuális viselkedés szervezéséhez, ám mégis elfoglalják az információfeldolgozás mechanizmusait, önkéntelenül magukra vonják a figyelmet. Miért van szükség e torzított versenyre, ha az adott környezet nem különösebben gazdag eseményekben?
Litikus keverék akut glaukóma esetén A módszer lényegében az állat természetes vadászösztönének kihasználásán alapul, a kéz szelíd vadászgörény genetikai kódja által hajtva követi a zsákmányt annak járataiba. Akár föld alá, akár fák odvába, ajtótokba, szigetelésbe, padlástérbe.
Minden olyan esetben, amikor azonos időben két olyan esemény zajlik, melyek egymást kizáró választ kívánnak például jobbra fordulnék, mert arra kellene mennem, balról viszont a barátom integetfigyelmi folyamatok meghatározzák a viselkedést hiszen nem lehet egyszerre jobbra és balra fordulni. A figyelmi folyamatok ilyenkor nem az észlelésre, hanem a tevékenységre, akcióra hatnak.
Az eddigieket megfogalmazhatjuk úgy is, hogy az események elindítják az információfeldolgozási folyamatok sorát, kezdve az érzékszervek elemi működésével, folytatódva az észlelés komplexebb folyamataiban. Az adat- illetve modellvezérelt folyamatok hatásával az észlelés átfogó elméleteinél már megismerkedhettünk. Az ingervezérelt és modellvezérelt folyamatok kölcsönhatásából feldolgozási körök sokasága alakul ki.
Általános pszichológia 1-3. – 1. Észlelés és figyelem
A figyelem pszichológiája tehát elsősorban azzal foglalkozik, hogy milyen mechanizmusokkal alakul ki a viselkedés szolgálatában álló észlelés, és milyen mechanizmusokkal szerveződik a konzisztens viselkedés. A kísérletezés Wilhelm Wundt laboratóriumából kiinduló iránya a tapasztalt megfigyelő élményeit elemezve a figyelem számos vonatkozását azonosította.
A figyelem a pszichológia nagy teoretikusa, William James munkásságában is központi jelentőségű volt lásd Jamesám mindezek ellenére e témakör hosszú időre kikerült a pszichológiai kutatások fő vonalából. Ennek okát abban szokták megjelölni, hogy a figyelem és a tudatosság vagy akár a figyelem és a mentális rendszer irányultsága, aktivitása igen nehezen választható el.
A pszichológia viszont évtizedeken keresztül úgy próbált koherens rendszereket alkotni, hogy következetesen kerülte a tudatosság, a mentális irányultság, valamint az intencionalitás nehezen kezelhető kategóriáit.
Mindez a látáskutatás modern módszerei jelenti azt, hogy az uralkodónak tekinthető behaviorista pszichológia ne került volna szembe azokkal a kérdésekkel, melyekről a rövid bevezetésben szóltunk. Így amikor az inger-reakció kapcsolatok elemzésekor az a probléma merült fel, hogy egy adott ingerhez társított több reakció közül melyik váltódik ki, a neobehaviorizmus nagy alakja, Hull is kénytelen volt olyan fogalmakat használni pl.
Hullmelyeket mai terminológiával a torzított versenyhez köthetnénk. A modern figyelemkutatások a pszichológia gyakorlatából és a kommunikációs technika eredményeiből és követelményeiből erednek. A második világháború alatt az angol haditengerészetnek és légierőnek a német tengeralattjárók tevékenységének felderítésekor problémát okozott a megfigyelők pontatlansága.
A teljesítmény alakulásakor a megfigyelők teljesítményeinek ingadozása alapvető kérdéssé vált.
rövidlátásban szenved
További szempont lett az emberi teljesítmény leírása az elektronikus kommunikáció és a kialakuló információelmélet fogalomrendszerében, amikor a személyek e kommunikációs rendszereket használták.
A pszichológia terminológiájában így lényeges szerepet kapott gyenge látásképzés csatorna, az átviteli kapacitás, a zaj, a redundancia és hasonlók. A korszerű figyelemkutatás angol úttörőit e fogalomrendszer segítette abban, hogy a témakör a kialakuló kognitív pszichológia lényeges területévé válhatott.
Az információfeldolgozási szemlélet fogalmi és gondolati rendszere a kognitív pszichológia számítógép-metaforájában teljesedett ki.
A látáskutatási módszerek jellege
Mindezek fényében nem meglepő, hogy a modern figyelemelméletek kiindulópontja, Broadbent szűrési modellje pl. Broadbent egyben a kognitív pszichológia első általános modelljét is jelenti.
A hatvanas-hetvenes években alakultak ki azok az információfeldolgozási teóriák, melyek a kognitív pszichológia gondolkodásmódját máig meghatározzák. Valamennyi ekkor alkotott modellnek jelentős mondanivalója van a figyelmi működésekről.
Videó a csökkent látásért Maintain high level Customer satisfaction by clarifying Customer needs and ensuring that they are met.
Shiffrin-Schneidera párhuzamosan folyó figyelemelőttes és az egymás utáni lépésekből álló figyelmi működéseket pl. Neissera feldolgozás egymást követő szakaszainak elkülönítési lehetőségeit pl. Sternberg vagy az egyes feldolgozási műveletek kapcsolatának a szakaszok egymásutániságától eltérő egyéb elveit pl. Eriksen-Eriksen Ezekről a klasszikus modellekről a későbbiekben részletesen is szólunk.
A pszichológia történetének furcsasága, hogy a megismerési folyamatok és így a figyelem kutatása kezdetben a látáskutatás modern módszerei törődött a folyamatokat megalapozó élettani mechanizmusokkal, holott éppen ebben az időben született meg az idegtudományok egyik alapvető felfedezése. Moruzzi és Magoun ben írta le azt az agytörzsből eredő rendszert, mely az ingerlés modalitásától függetlenül összegzi a beérkező ingerület mértékét, és az ingerületi szintnek megfelelően serkenti az agykérgi működéseket.
Roska Botond: Olyan vakság, amin nem lehet segíteni, nem létezik
E rendszer működése a figyelem aktivációs vonatkozásaival kapcsolatban azonnal nyilvánvalóvá vált, a leírt agytörzsi felszálló aktiválórendszernek a figyel- mi szelekcióra gyakorolt hatása azonban csak később vált a figyelemelméletek meghatározó elemévé Kahneman Mint majd látni fogjuk, a figyelem kísérletes tanulmányozása a hallás területén indult el. A hatvanas évek közepétől azonban a hangsúly eltolódott a látás felé.
Mindez komoly nyomot hagyott mind az elméletek alakulásában, mind a kutatások előterében álló tematikában. A figyelem klasszikus kérdése kezdetben az volt, hogy a figyelmi folyamatok milyen mélyen hatolnak be az információfeldolgozás látásgyakorlási terv. Befolyásolja-e a figyelem az észlelés alapfolyamatait, vagy csak a feldolgozás magasabb szintjeire hat?
A látáskutatási módszerek jellege
A látási kísérletek dominanciáját több tényező motiválta. Az egyik ilyen a látáskutatások általános fejlődése, beleértve az idegtudományi vizsgálatokat. A másik tényezőt a számítógépes kísérletezés egyszerűsödése és emiatt fokozott térhódítása jelenti; a képernyő kiváló eszköznek bizonyult a látás kutatásában.
