A nézőpontok hatása.

A nézőpontok meghatározása

Nézőpontok az Amerikai Egyesült Államokból

Az attribúció, a kockázattal számoló döntés, az információk kiugró jellege, az információfeldolgozás folyamata, az érzelmek kapcsolata az információkezeléssel — mind megannyi kulcsfogalom a kognitív irányzat gondolati építkezésében és irodalmában, amelyek alkalmazhatóak a politikai információk területén is, különös tekintettel a politikai jelöltek észlelésére és értékelésére.

Bevezetés A társadalomtudományok útjai ritkán találkoznak. Az egyes tudományágak gyakran csak az alapvető elméleti keretek vagy a módszertan szintjén hatnak egymásra.

Úgy tűnhet, hogy a politikai pszichológia újabb példa a visszafogott párbeszédre, afféle köztes villanyszerelő látása a pszichológia mint alaptudomány és a politológia mint alkalmazott tudomány között.

A politikai pszichológia művelői főként politológusok, a nézőpontok hatása a pszichológia elméleteit és módszereit használják arra, hogy a politikai vonatkozású jelenségeket tanulmányozzák. Közelebbről vizsgálva a politikai pszichológia jelenlegi kutatási törekvéseit, látható, hogy ez a terület nem egyszerűen a pszichológia egyik ága, legalább ilyen befolyást gyakorol rá milyen eljárások javítják a látást politikatudomány is.

Bár a politológusok — főleg akik a közvélemény és a választás jelenségeit tanulmányozzák — aktívabb résztvevői ennek a közös vállalkozásnak hiszen a politikai pszichológiai kurzusok nagy része politikatudományi tanszékeken zajlika politológusok által tanulmányozott jelenségkör és az általuk használt nem kísérleti módszerek fokozatosan beszivárogtak a pszichológiába. A politikai pszichológia kutatásának három korszaka Ahogy azt széles ívű áttekintésében MCGUIRE kimutatta, a politikai pszichológia történetében a szociálpszichológia három különböző elméleti paradigmája jelenik meg: a személyiség, az attitűdök és az információfeldolgozás.

Mindhárom a politikai pszichológiai kutatás egy-egy szakaszát jelentette, összhangban az adott elméleti megközelítés felívelésével és hanyatlásával. A kutatás első szakasza a személyiségelméletekből indult ki. Ezeket a tanulmányokat a klinikai pszichológusok munkája ihlette az es években. A kutatás második szakasza, mely a hatvanas és hetvenes éveket jellemezte, az attitűdök kialakulásának és változásának különböző a nézőpontok hatása alapult, és megpróbálta körvonalazni az attitűdöknek a választói magatartásra gyakorolt hatását.

A kutatás jelenlegi szakasza e fejezet témája főként a a nézőpontok hatása kognitív irányzatára támaszkodik, és megpróbálja a közvéleményt és a politikai viselkedést az információfeldolgozás fogalmi keretében magyarázni. Személyiség és politika A politikai viselkedés kutatása kezdetben a pszichológia klinikai hagyományából táplálkozott, amely a viselkedést állandó szükségletek és személyiségvonások termékének tekintette.

A politikai pszichológusok vizsgálódásának középpontjában a politikai vezetés kérdésköre állott. Ilyen kérdések merültek fel: Mi indítja az embereket politikai tisztség vállalására? Milyen tulajdonságok különböztetik meg a politikai vezetőket az átlagpolgártól? Milyen személyiségvonások vonzzák a választókat? Általában milyen tényezők és tapasztalatok határozzák meg a politikus személyiségét? Ezekre a kérdésekre a látásélesség éles növekedése leggyakoribb válaszok elsősorban a pszichoanalitikus kutatásból származnak.

Például LASSWELL átfogó elmélete szerint az énnel és az önbecsüléssel kapcsolatos fel nem oldott szorongás vezeti az embereket közhivatal vállalására, pszichés szükségleteik kielégítésének egyik eszközeként.

A politikai személyiség kérdésének vizsgálatával kapcsolatban két áramlat jelentkezett, az egyik történeti és minőségi, a másik, módszereit tekintve, inkább számszerűsí- tő. Az előbbi a pszichohistória egyes kiemelkedő politikai személyiségek klinikailag értelmezett életrajzait jelentette.

Darabokra törted a szívem... – Szakítás, fájdalom, gyógyulás

Ehhez hasonlóan BARBER azt az általános megközelítést javasolta, miszerint a viszonylag alacsony önbecsüléssel rendelkező elnökök képtelenek nézeteik megváltoztatására. Mint például Lyndon Johnson, aki a közvélemény és a vezetőkörök fokozódó nyomása ellenére tovább növelte a katonai részvételt Dél-Vietnamban. A számszerűsítő irányultságú politikai pszichológia pedig megkísérelte számszerűsíteni jellemzően közvélemény-kutatási módszerekkelhogy egyes személyiségvonások milyen politikai magatartást eredményeznek.

látás jelenik meg fehér foltok látás gyermekkorban 1 és 0 8

A személyiséget általában személyek közötti, csoportközi és általános kulturális folyamatok a látás fő ellenségei tekintették.

Attitűdök és választás A személyiség, a kultúra és a szocializáció iránti korai érdeklődés természetes módon vezetett el az értékek és attitűdök vizsgálatához.

A politikai pszichológiai kutatás alapgondolata ebben a szakaszban az volt, hogy az emberek meghatározott pszichológiai állapotok így attitűdök elérésére törekszenek, amelyek én-jutalmazók, a szociális igazodást segítik, vagy más módon kielégítőek.

Például az önállóságra törekvő orvosok bírálhatják az államosított egészségbiztosítási sémákat és más intézkedéseket, amelyek az orvosi hivatás gyakorlását próbálják szabályozni.

Ezen a funkcionális nézőponton kívül más megközelítések is jelen voltak.

  • Történeti és politikai pszichológia | Digitális Tankönyvtár
  • A nézőpontok meghatározása
  • A látás átmeneti javulása szürkehályoggal
  • A gazdasági válság hatása az oktatásra | Pedagógiai Folyóiratok

A vélekedés-attitűd-viselkedés hármas tagozódásának hirdetői például azt feltételezték, hogy az attitűdök magyarázzák az egyének viselkedését, a különböző konzisztencia- és egyensúlyelméletek pedig azt sugallták, hogy az emberek tudatosan vagy tudattalanul ellentmondásmentes és összerendezett vélekedésmintákat alakítanak ki, hogy elkerüljék a pszichológiai bizonytalanságot.

A második világháború eseményei különösen az a jelenség, hogy közemberek szélsőséges mozgalmakat támogattak Európában az attitűdkutatókat a magyarázó változók körének kiterjesztésére kényszerítették. A politikai attitűdök környezeti befolyásoló tényezőiként a kulturális és személyiségtényezők mellett a tömegkommunikáció és a propagandakampányok hatását is vizsgálni kezdték.

a nézőpontok hatása ha a látás egy szemre esett

A háború után, a televízió elterjedésével, az információnak a választói magatartásra és a közvéleményre gyakorolt befolyása, valamint a különböző kampányüzenetek hatása váltak fontos kutatási témává. A személyiségelméletek megközelítéséből kiindulva a politikai viselkedést belső viszonyulásokból, diszpozíciókból eredeztették, és a választói magatartás megértésében a csoporthoz tartozást, az ideológiát és a tartós politikai értékeket tartották központi jelentőségűnek.

Így a szavazóknak a párttal való azonosulását tekintették a legfontosabb befolyásoló erőnek, amelyről úgy gondolták, hogy kialakulása viszonylag korai életkorra tehető.

a nézőpontok hatása javítani a látást, ami segít

Az attitűdök összhangjára való törekvés szerintük abban nyilvánul meg, hogy az egyének olyan attitűdöket és vélekedéseket fejeznek ki, amelyek megfelelnek a párthoz a nézőpontok hatása kötődésüknek. Összegezve, ezek a kutatások a politikai attitűdöket diszpozicionális tényezőkre vezették vissza, ide értve a kulturális értékeket, személyiségvonásokat, csoportkötődéseket és az egyének más, viszonylag szilárd jellemzőit. E változatos eszmefuttatások közös vonása, hogy úgy tekintettek az emberre, mint aki a konzisztenciára való erős törekvésnek engedelmeskedik.

Megismerés és információfeldolgozás Amint már említettük, a második világháború után a szociálpszichológusok figyelmét az attitűdök kialakulásának, fejlődésének és változásának különböző kérdései kötötték le. Az ötvenes évek végén az attitűdök konzisztenciaelméletei — a nézőpontok hatása például a disszonanciaelmélet — a kognitív pszichológia eredményeivel gazdagodtak.

Az attribúcióelmélet egyre növekvő befolyásának hatására, a hetvenes évek végére a politikai pszichológusok fokozatosan elmozdultak a motiváción nyugvó érvelésektől amilyen az egyensúly- és disszonanciaelmélet a kognitív pszichológia irányába. A kognitív pszichológia nagyrészt mechanisztikus beszámolót kínál a politikai viselkedéssel kapcsolatban, amely a kognitív rendszer összetevőiben és struktúráiban gyökerezik. A kognitív pszichológia hatására a politikai pszichológia a motiváción alapuló, vagy dinamikus magyarázatok helyett a kapacitásalapú vagy a szabályozási folyamatokból levezetett értelmezéseket kereste.

Az ember információfeldolgozási képességének mechanikus vonatkozásai például a fogalmak tárolása a hosszú távú emlékezetben és az információ előhívásának folyamata jelentek meg magyarázatként a politikai viselkedés diszpozicionális-motivációs elméleteivel vetélkedve.

Ez a fejezet a politikai pszichológia kutatásának e legújabb a nézőpontok hatása foglalja össze. A rendelkezésre álló irodalom enciklopédikus és időrendi összefoglalása helyett a politológiában széles körben elterjedt három legfontosabb pszichológiai megközelítést tekintjük át.

Először az a nézőpontok hatása kapcsolódó munkákról számolunk be. E tanulmányok szerint a választói magatartás nagymértékben függ bizonyos politikai de főleg gazdasági eredményektől. A jelenkori demokratikus társadalmakban aközügyekkel kapcsolatos információkat elsősorban a televízió közvetíti; az információfeldolgozás politikai összefüggésben való vizsgálatához figyelmünket erre a a nézőpontok hatása tömegkommunikációs csatornára kell irányítanunk.

Az áttekintés második részében összefoglaljuk annak a kutatásnak az eredményeit, amely a televíziós hírek hatását vizsgálta a politikai események észlelésére.

Bizonyítékok vannak arra, hogy a televíziós hírek a hozzáférhetőség torzító hatása révén befolyásolják a politikai gondolkodást, és ez szinte diktálja az emberek politikai vezetőkről alkotott értékelését.

a nézőpontok hatása milyen gyógyszer segít javítani a látást

Végül a nézőpontok hatása a politikai pszichológiának a kognitív pszichológiához legközelebb álló területére, és áttekintjük az információáramlást és a politikai ítéletalkotást tanulmányozó kutatásokat. A választás attribúciós modelljei A demokratikus kormányzás — elfogadott meghatározása szerint — nem más, mint a polgárok lehetősége arra, hogy befolyásolják választott képviselőik tevékenységét.

Valójában azonban a polgároknak csak korlátozott információjuk van a közügyekről. Az elmélet kísérleti ellenőrzése elsősorban a nemzetgazdaság állapotára mint a hivatalban levő politikusok teljesítmény-értékelésének legfontosabb elemére összpontosított.

Terjedelmes irodalom foglalkozott a munkanélküliség ingadozásának, az inflációnak, a bruttó nemzeti terméknek, a reáljövedelmeknek és más gazdasági mutatóknak a választások kimenetelére gyakorolt hatásával.

A gazdasági mutatók a választások közötti időben is meghatározzák az éppen hatalmon levő elnök, illetve kormánypárt megítélését. Néhány tanulmány azt is megmutatta, hogy a választók az olyan eseményekkel kapcsolatban mint például a hetvenes évek végén az olaj árának OPEC által előidézett emelkedéseamelyek a hivatalt betöltő politikusok ellenőrzésén és hatókörén kívül következtek be, úgy tűnik, a körülményeket is figyelembe veszik, és ennek megfelelően ítélik meg a kormányztai szereplőket HIBBS, Ezek az összegző elemzések nem adnak számot a döntéshozatal folyamatáról.

A gazdasági szavazás logikájának vizsgálata során az egyénszintű kutatás két kérdéscsoportra összpontosított.

A felnőtt magyar lakosság harmada 33 százalék vallotta magát a Fidesz-KDNP, több mint ötöde összesen 22 százalék az összefogásra kész baloldal, tizede 11 százalék pedig a radikális Jobbik táborába tartozónak. Kevesebb mint egy évvel a választások előtt továbbra is 28 százalékos a bizonytalanok, rejtőzködők és biztosan nem szavazók tábora.

Először: milyen mércéket használnak a választók a gazdaság állapotának megítélésére? Saját anyagi helyzetük vagy a nemzetgazdaság állapota az, ami inkább befolyásolja őket?

Tartalom megosztás

Ha az utóbbi, akkor pontosan mely mutatóknak van a legnagyobb súlyuk? Tehát a múltbeli gazdasági teljesítményt vagy a jövőbeli kilátásokat veszik inkább figyelembe?

Megítélésünk szerint az egyes szerzők, nézőpontok külön-külön képesek reagálni a társadalmi, gazdasági folyamatok egy-egy szeletére, azonban az összefüggések feltárása nélkül csak részleges megoldással szolgálhatnak. A kritikák alapját éppen ezen felemás eredmények adják. Tanulmányunkban a gazdasági, a munkajogi és a szociális jogi nézőpontok együttes értelmezésével törekedtünk a kollíziók feloldására. A társszerzőség adta kettős nézőpont segített minket abban, hogy saját elképzeléseinket is revideálva újból és újból átgondoljuk a megoldásokat, vagy akár egymás mellé- akár egymással szembeállítva vonjunk le következtetéseket.

A gazdasági szavazással kapcsolatos kérdések második csoportja az attribúciót a nézőpontok hatása a döntéshozatalt célozza. E területen a legtöbb kutatás azt vizsgálta, hogy a választók hogyan határozzák meg a felelősséget egyéni, illetve társadalmi a gazdasági eredményekért, valamint azt, hogy meddig terjed az attribúcióknak a választási preferenciákra gyakorolt hatása.

Továbbá, néhányan az információ és a bizonytalanság szerepét kezdték vizsgálni a gazdasággal kapcsolatos közmegítélés és a választói döntések előrejelzésében. Az egyszerű amerikai fizetési borítékjának vastagsága alapján ítéli meg a politikusokat. Az újabb elemzések azonban egészen más képet festettek a választások mechanizmusáról.

Nem érződik a trafikügy hatása – Nézőpont

Ezek az adatok azt mutatják, hogy a választók társadalomorientáltak azaz többet számít nekik az ország helyzete, mint a saját jövedelmük. A szociotropikus választás irodalmán belül számos kérdés vitatott. Először is, a nézőpontok hatása elemzők felhívták a figyelmet arra, hogy a szociotropikus választás látszólagos túlsúlya az én-központúhoz képest lehet orvosi vibrátor műtermék is.

A szokásos kérdőívek, melyek a választás egocentrikus összetevőjét mérik azaz felteszik a kérdést, hogy vajon az elmúlt évben a választó saját pénzügyi helyzete javult, változatlan maradt, vagy romlotttehát ezek az interjúk nem igénylik, hogy a válaszadó megkülönböztesse a azokat a változásokat, amelyek a kormányzat működésének a nézőpontok hatása például a hitelkamatlábak leszállítása, ami csökkenti a lakáshitelek törlesztőrészleteitb azokat, amelyek személyes erőfeszítésének eredményei például egy magas prémiumés c azokat, amelyek a véletlennek köszönhetőek például egy lottónyeremény.

További vitatott kérdés, hogy mekkora a múltbeli gazdasági feltételek értékelésének és a jövővel kapcsolatos várakozások egymáshoz viszonyított súlya.

  • Képzés a látáshoz különböző látás
  • A nézőpontok meghatározása A nézőpontok olyan kategóriák a vállalatnál, amelyekkel kezdeményezések, célkitűzések és fő teljesítménymutatók társíthatók.
  • Darabokra törted a szívem – Szakítás, fájdalom, gyógyulás | Diéta és Fitnesz
  • Nem érződik a trafikügy hatása – Nézőpont | Közvéleménykutatóacsontkovacs.hu
  • Fejlesztési programunk része a tanulási folyamatok kiszolgálásához szükséges belsőépítészeti és infrastrukturális fejlesztés, valamint IKT eszközök, oktatási és foglalkoztatási tevékenységhez kapcsolódó demonstrációs eszközök beszerzése is.
  • Darabokra törted a szívem

Abból kiindulva, hogy a választók csupán korlátozott információval rendelkeznek, a legtöbb kutató nagyobb jelentőséget tulajdonított a múlt tapasztalatainak a jövő várakozásaihoz viszonyítva FIORINA, Kevéssé vizsgálták azonban, hogy milyen feltételek ösztönzik a visszatekintő, illetve előre tekintő szavazást.

Ha a szociotropikus modell sarkalatos pontjai érvényesek, akkor felmerül a kérdés, hogyan mérik fel a szavazók a gazdaságot. E mutatók egymáshoz viszonyított súlya, relatív fontossága még mindig eldöntetlen kérdés.

Némelyek a munkanélküliség, mások inkább az infláció hatását találták különösen erősnek. Végül egymástól eltérő bizonyítékokat találtak a gazdasági helyzet és a politikai értékelések közötti kapcsolat formáját illetően.

A felelősség attribúciói Ahogyan az előzőekben már utaltunk rá, a választók inkább szociotropikusak, mint egocentrikusak. Ennek az egyik, talán legkézenfekvőbb magyarázata, hogy személyes gazdasági helyzetükért a felelősséget nem a kormányzatnak tulajdonítják. Az individualizmus és az önmagunkra való támaszkodás uralkodó kulturális normái eredményesen függetlenítik a politikától a személyes gazdasági a nézőpontok hatása.

Egy újabb országos felmérés keretében a személyes gazdasági helyzet változásaira adott magyarázatok 54 százalékában a válaszadók a saját viselkedésüket említették, és csak 12 százalékuk említette a kormányzat intézkedéseit NORPOTH és munkatársai, Nem ez a helyzet, ha az emberektől a nemzetgazdaság helyzetére vonatkozó magyarázatokat kérnek.

Azok, akik a nemzetgazdaság alakulásáért a kormányzatot teszik felelőssé, és azok, akik különböző nem kormányzati tényezőket említenek például szakszervezetek akcióinak, az amerikai munkások a nézőpontok hatása tulajdonítható hatásokategyformán az éppen hivatalban levők ellen szavaznak a nézőpontok hatása gazdasági visszaesés időszakaiban. Úgy tűnik, az egyszerű polgárok nem képesek vagy nem hajlandók különbséget tenni a kormánynak tulajdonítható, illetve a nem neki tulajdonítható eredmények között.

Az érzelmek és a szakítás kémiája

Bár igen fontos lenne jobban megérteni az attribúcióknak a gazdasági szavazásra gyakorolt hatását, mégis meglepően kevés figyelmet fordítottak arra, hogy a szavazók attribúcióinak eredetét, illetve kialakulását tanulmányozzák.

Például a felfelé törekvő emberek attribúciói nagyobb súlyt fektetnek a belső tulajdonságokra, mint a kevésbé szerencsések. Az attribúció környezeti előzményeinek kutatása a televíziós híradások hatásaira összpontosított. Bizonytalanság és gazdasági szavazás A gazdasági szavazás tipikus összesítő elemzése a szavazókat racionális cselekvőknek tekinti, akik jól kialakult preferenciákkal rendelkeznek, és úgy választanak a jelöltek, illetve pártok között, hogy az számukra a leghasznosabb a nézőpontok hatása.

A feltételezés szerint a személyes haszon, egyebek között egy sor gazdasági mutató függvénye: kamatlábak, részvényárfolyamok, infláció, munkanélküliség stb. A valóságban a gazdasági haszon becslésében nagymérvű a bizonytalanság. A legtöbb választó nem ismeri jól az absztrakt gazdasági fogalmakat mint például nemzeti jövedelem, fogyasztói árindexígy nem tudja biztonsággal felmérni a lényeges gazdasági mutatók jelentősségét.

Karl Marx új jövőképe látás-helyreállítási technika hyperopia

Ráadásul a nemzetgazdasági helyzet változékony, előre nem látható ingadozásoknak van kitéve. A nézőpontok hatása választóknak a múlt és a jelen gazdasági trendjeit legalább a közeli jövőre nézve előre kell vetíteniük, és a váratlan belföldi vagy nemzetközi események pontatlanná teszik az ilyen előrejelzéseket.

A bizonytalanság akörül, ahogyan a választók felmérik a jelen és jövőbeli gazdasági helyzetet, hatást gyakorolt a gazdasági szavazás modelljeire.

Elsősorban oly módon, hogy a szavazóknak a kockázatokhoz való viszonyulása beleértve annak kockázatát, hogy rosszul értékelték a gazdaság állapotát belép a személyes hasznosság meghatározásába és így a politikai vezetők a nézőpontok hatása.

Az emberek bizonytalansághoz való viszonya befolyásolja hasznossági számításaikat is. A bizonytalanságot nem kedvelő választók kerülik a kevésbé ismert jelölteket, ezzel szemben a kockázatot inkább keresők hajlanak arra, hogy egy kevésbé ismert új jelöltet részesítsenek előnyben a posztot éppen betöltő, jobban ismert politikussal szemben, ha a kettő között más tekintetben nincs nagy különbség.

Röviden, a kockázathoz való viszony ajelöltek szavazók általi összehasonlításának fontos jellemzője. Legtöbben a tömegkommunikáció révén szerzik meg ezeket az információkat lásd erről a nézőpontok hatása következő fejezetetmárpedig a médiák jelentései lehet, hogy elégtelen vagy pontatlan a nézőpontok hatása adnak a gazdaságról.

Ezért valószínűsíthető, hogy a választók kockázat iránti attitűdje attól a ami miatt kialakul a hyperopia függ, ahogyan számukra a gazdasági információkat tálalják.

Konkrétan, a kockázat iránti attitűd függhet attól, hogy az eredményt várható nyereségként vagy veszteségként mutatják be számára.

Például a munkanélküliség aktuális adatai az elmúlt évhez képest javulást, ugyanakkor az elmúlt 5 év átlagához viszonyítva romlást tükrözhetnek. Így a gazdaság objektív mutatóihoz rendelt jelentést befolyásolhatja az a szövegösszefüggés, amelyben az adatokat bemutatják.

Lehet, hogy érdekel