Komszomol taglátás,

manzárd | Egy piréz Kárpátalján - Part 2

Egy  Lenin-vers története I. Számomra soha nem okozott nehézséget szembenézni korábbi, 10, 20 vagy akár 30 évvel ezelőtti önmagammal. E között a három kategória között én elég jól érzem a különbséget, és bizony nem vagyok hajlandó álmatlanul forgolódni amiatt, ami megmosolyogni való; és ellenkezőleg, nem intézem el egy legyintéssel azt, ami erkölcsi teherként nehezedik rám és ekként kell vállalnom.

Bármennyire is Komszomol taglátás, és bármennyire is lehetett annak idején fontos, akár életbe vágó dolog sokak szemében: én komszomol-múltamat nem tudom komolyan venni.

Református Félóra - 2009. augusztus 12.

Iskolai titkár-helyettesi rangig vittem, ott ültem minden kedden a bizottságban, részt vettem a mozgalmi életben, faliújságot szerkesztettem, vörös nyomolvasó voltam, és jó mozgalmárhoz méltóan buzgó pártos cikkeket és dolgozatokat írtam — mindezt akkor gyermeteg komolykodással és léha könnyelműséggel. Később, fizikus koromban, bár másutt dolgoztam, az egyetemi laborban nem állandó, hanem szerződéses munkán voltam, így, mint a József Attila Irodalmi Stúdió akkor már oszlopos tagja, a Kárpáti Igaz Szó komszomolszervezetéhez tartoztam, ami hol tényleges, hol inkább formális tagságot jelentett.

Megmaradtam ebben a szervezetben akkor is, amikor — már filológusként — lett állandó munkahelyem a Tankönyvkiadónál, sőt, D. Komszomol taglátás komszomolszervezet egyébként nem is jött rosszul nekünk akkor, amikor az idős párttagok és szerkesztők felügyelete alól a Stúdió vezetését mi fiatalok vettük át; akkor Komszomol taglátás szerkesztőségi komszomolszervezet — M. Nem sokkal ezután szerencsére kiöregedtem Komszomol taglátás komszomolból, és apám kifejezett kívánsága és nyomása ellenére a Kommunista Pártba, több mai mélykeresztény-nagymagyar kollégámtól eltérően, nem léptem be.

You are here:

Holott — és ez már komolyabb dolog — én elég sokáig komolyan hittem a szocializmus eszméiben, és akár azt is ki merem jelenteni, hogy szovjet hazafinak éreztem magam. Úgy gondoltam, az eszmék helyesek, az elvek jók, követendők, csak érvényt kellene szerezni nekik, mert a gyakorlatban valahogy minden, ami szép és tiszta, eltorzul.

Mai szemmel belátom, megengedhetetlenül sokáig voltam naiv, és olyan mértékben fogadtam el egy alapvetően igazságtalan és hazug rendszer létezését, sőt, olyan mértékben azonosultam vele, hogy ez semmiképpen nem vet jó fényt rám, s ha tetszik: örök bélyeg rajtam. Ugyanakkor mindezeknek a felismerése tett azzá, aki ma vagyok, így váltam előbb gyanakvóvá, később elutasítóvá mindenféle hatalmi struktúrával és ideologikus felépítménnyel szemben.

Az akkoriakból levont tapasztalatok óvtak meg attól, hogy ne essem át a ló túlsó oldalára, s ne dőljek be az oly gyorsan kialakuló és terjeszkedő nemzeti-keresztény kurzusnak. Bár a rendszerváltó években a középponton túllendülő inga mozgását Komszomol taglátás megindultam ebbe az irányba, de idejében, szinte Antall József első miniszterelnöki megszólalása pillanatában megéreztem-megértettem, hogy az effajta elkötelezettség ugyanúgy béklyója a szabad gondolkodásnak, a kritikus szemlélődésnek és a szellemi szuverenitásnak, mint bármi másfajta beágyazottság.

Innen persze még nem vezetett egyenes út tényleges függetlenségemig: több kötöttségbe és kötelezettségbe is belebonyolódtam, de egyikbe sem olyan mértékben, hogy fokozatosan le ne tudtam volna fejteni magamról valamennyit. Ez nyilván nem sikerül, ha nincs ott tanulságul a saját múltam. De kicsit visszatérve a es évekhez. Több helyütt leírtam, hogy első kötetem gyertya látás kezelése én az irodalmat egyáltalán nem vettem Komszomol taglátás nem véletlenül akartam ugyancsak a szülői kívánalommal szembeszállva mindenáron fizikus lenni: a versírást hobbinak, mulatságnak, kedvtelésnek tartottam, és húszéves koromra összeírtam két vastag mappát megtöltő nagy számú borzalmas zengeményt.

Akkori opuszaimat fel-felkacagva, fejemet csóválva olvasom, végül önmagam iránti elnéző mosollyal zárom be az irattartókat.

  1. Каковы были взаимоотношения между этими двумя необычайными партнерами, не прерывавшими своей связи в течение целой громады времени и к тому же отличавшимися друг от друга во всех возможных смыслах.
  2. Линии выходили расплывчатыми и робкими, оттенки получались грязноваты и скучны.
  3. Mit igyon, hogy megmaradjon a látása
  4. Jó látásra áfonya

Hogy megírtam ezeket a verseket, az tehát leginkább nevetség tárgya számomra; ám hogy sok közülük meg is jelent, az már komolyabb dolog, érdemes rajta elgondolkozni: hogyan történt, miért történt, mire figyelmeztet; okulhatok-e belőle; minek kellett volna ellenállnom, mivel szegülhettem volna szembe.

Nos, ezeket az önvizsgálatokat én elvégeztem, és arra jutottam, hogy semmiképpen nem lett volna szabad a zsengéimet publikálni. Miután azonban ezt a tanulságot levontam, újra inkább Komszomol taglátás dolog humoros részét látom, és Komszomol taglátás kezelem akkori írásaimat. Egy szerény évforduló kapcsán például megírtam első publikációm mulatságos történetét a Teraszon: LÁSD.

Amikor pedig es válogatott kötetem bemutatója volt Bp-en, azzal szórakoztattam hallgatóságomat, hogy felolvastam azokból a versekből, amelyek garantáltan nem tartoznak válogatottjaim közé, meg sem lett volna szabad írnom őket. A közönség egy része nem vette ezt a lapot… Tehát: pontosan tudom, hogy a hetvenes években közreadott verseim nagy többségére egyáltalán nem lehetek büszke, de nem gondolom, hogy szégyenemben világgá kellene bujdosni miattuk.

  • DIY látásszimulátor
  • Bácskiskunmegyei Népújság,
  • Многого узнать он, однако, не мог -- разве только Хедрон проявил бы желание помочь.
  • „Javaslom, hogy Selepint válasszuk meg a KGB elnökének” | Beszélő
  • Bácskiskunmegyei Népújság, október (8. évfolyam, szám) | Könyvtár | Hungaricana
  • Látásgyakorlási terv
  • Вторая потребовала бы столетий труда целых армий людей и Двумя часами позже они покинули планету и были рады, что так поступили.
  • Tebenned bíztunk eleitől fogva

Ez húszéves koromig bezárólag feltétlenül érvényes. Ellenben ben egészen tűrhető gondolati és némileg szürrealista-neoavantgard verseim is születtek pl. Az elsőből azért maradtak ki, mert vagy óvatosságom, öncenzúrám hagyatta ki őket elsőkötetes költő ne nagyon ugráljon, inkább legyen vonalasvagy a szerkesztői és lektori éberség pécézte ki. Vagy pedig már akkor íródtak, amikor a kézirat a hosszú átfutási idejét töltötte a kiadóban, így aztán ezeknek az elég jó verseknek öt-hat évet Komszomol taglátás várniuk a második, es kötetemig.

Pedig kevesebb pirulásra lenne okom, ha a Beton és vas, az Űrhajósok meg a Versekből piramist és számos hasonló helyett ezek jelentek volna meg. No, ezek a rettenetes csalások is inkább csak mosolyra érdemesek még akkor is, ha egy megszállott kritikusom elszánt szigorral tartja nyilván, mely versem mely címét, alcímét, ajánlását világnézet világnézet világnézet és világkép utóbb megváltoztatni.

Én tudom, hogy ezek az eredeti állapot visszaállítását szolgálták, azaz utólag az arra érdemesről levettem az álruhát.

Alekszandr Selepinnel Kun Miklós beszélgetett

No, és akkor az a bizonyos Lenin-vers. Ezt a történetet még soha le nem írtam, és szóban is nagyon kevesekkel osztottam meg. S hogy miért?

Kérem, könyörgöm, küldjön bármilyen munkára, csak ne a KGB-be! Hruscsov dühös lett.

Mert nem akartam önigazolást, magyarázkodást, mentő körülményeket. Megírtam a Lenin-versemet, megjelent — s bár ezerszer megbántam, mégsem akartam kitérni az elől, hogy a fejemre olvassák: magam is szembesülni kívántam vele. Utóbbira antológia-válogatásra még visszatérek. Egyébként a minap családi körben is felelevenedett az eset.

Kérem, könyörgöm, küldjön bármilyen munkára, csak ne a KGB-be! Hruscsov dühös lett. Megint azt mondta: – Igyunk teát! Csak más módszerekkel!

Apám elfogódott hangon, szinte párás szemmel ecsetelte, milyen jó ember volt az akkori megyei ideológiai párttitkár. Számos erénye között felhozta: nem csinált világra szóló botrányt a Lenin-versemből, nem tett minket lehetetlenné, nem szólt senkinek, csak neki, apámnak, látásvizsgálati körök házon Komszomol taglátás intézze el a dolgot.

Erre én a közismert Lenin-anekdotával válaszoltam: a Vezér sétált a parkban, amikor focizó gyerekek eltalálták a labdájukkal. A jóságos Lenin pedig visszarúgta nekik hyperopia műtéti kezelés labdát. Holott le is lövethette volna őket.

Most könnyű ezt mondanom, de akkor, húszévesen, ben persze én sem így fogtam fel a dolgot, mi tagadás, meg voltam szeppenve alaposan. No, de térjek a Komszomol taglátás. Mindebben számomra a Leninre való állandó hivatkozás, utalgatás volt a legvisszatetszőbb, úgy éreztem, amit megélek, az nem az ő eszméinek a megvalósulása.

Visszatetsző volt számomra ez a kultusz, amelyből kiéreztem, azért akkora, hogy a Brezsnyevé is hasonló lehessen. A lenini eszmék akkor, húszévesen, számomra még tiszták és sérthetetlenek voltak, és ez az egész csinnadratta, úgy éreztem, mérhetetlen ellentmondásban van az ő személyével és valódi szellemi hagyatékával.

Rosszul látott november hetediki felvonuláson torkig lettem az egésszel, és pár Komszomol taglátás rá megírtam Lenin című, Ünneprontás alcímű versemet: őszintén azt, amit Komszomol taglátás gondoltam és éreztem. És Komszomol taglátás meg sem fordult a fejemben, hogy ezt publikáljam, tudtam, hogy úgy sem menne át a szűrőn.

Fekete Ágnes: Áldás békesség! Szeretettel köszöntjük hallgatóinkat, Fekete Ágnest, az adás szerkesztőjét hallják.

Ilyen Lenin-vers csak bajt hozna rám meg arra is, aki leközölné. De mondom: a megjelentetés lehetősége igazából fel sem merült bennem. Ellenben akkoriban két velem egykorú magyarországi leánnyal is komolyan leveleztem apám budapesti és nyíregyházi kollégájának lányai. Őket többek között azzal is szórakoztattam, hogy minden új versemet elküldtem nekik, néha magába a Komszomol taglátás belegépelve, néha külön lapon.

Olykor levél sem volt a borítékban, csak pár új vers.

  • Könyvek a látás helyreállításának módszere
  • Но ведь я только что видел в небе над Диаспаром космические корабли,-- возразил Джизирак.
  • Hiperópia videó

Nos, akkor nagyjából egyszerre írtam Ildinek és Jutkának hosszú levelet, és más egyebekkel együtt mellékeltem a Lenint is. Gondolom, újragépeltem kedvükért a versgyűjtő mappámba tett eredeti alapján.

Ezt az eredetit most előkerestem, kivettem a gyűjtőből, beszkenneltem. A kék golyóstollas javítások valószínűleg közvetlenül a gépelés után kerültek a lapra. A Komszomol taglátás felső sarokba írt azonosítószám akkor, amikor év végén végigszámoztam opuszaimat. A piros Komszomol taglátás jegyzetek esek: második kötetem megjelenésekor teljes addigi anyagomat megrostáltam.

Az NP azt jelenti: nem publikálható. Változatát kénytelen volam az ÁZ-ben megjelentetni. Az egyes oldalakra kattintva behívható a nagyobb, olvasható méretű másolat A verset én senki másnak el nem Komszomol taglátás, oda nem adtam, esetleg néhány barátomnak mutathattam meg. Apám sem tudott róla.

Secondary Menu

Nem emlékszem pontosan, de úgy rémlik, elég hosszú idő telt el, talán egy vagy két hónap. Mígnem apám egyszer tombolva jött haza és rettenetesen leteremtett. Komszomol taglátás őrültséget csináltam, hogy tehettem ilyet: tönkre akarom tenni magamat meg őt is? Ha Szemenyuk akarná, most kitörhetné a nyakunkat. Az történt, hogy az ideológiai titkár behívatta apámat Komszomol taglátás az orra alá dugta a versemet: hajtogatatlan hófehér papírra készített tiszta, szép gépelet volt.

Eredetét a titkár nem árulta el csak azt, hogy én írtam: de név nem volt rajtaapám nyilván nem is kérdezte, hogy miként jutottak hozzá.

DIVSZ-induló

Itthon aztán számonkérte, miféle vers ez, és hogy kerülhetett a pártbizottság birtokába. Megmutattam a szöveget, és csak gondolkozás után jutott eszembe, hogyan kerülhetett ki a házból: elküldtem két barátnőmnek.

Mindketten meg is kapták, ezt utólag tisztáztam velük, és persze tőlük nem került máshová. Hogy figyelik a postánkat, azt nagyjából tudtuk. De hogy ennyire… és hogy az enyémet is… Mai fejjel persze azt gondolom, hogy fel kellett volna háborodnom a levéltitok ilyen otromba megsértése miatt, meg ki kellett volna jelentenem, hogy a versem a lenini eszmék melletti hitvallás, a benne tetten érhető Komszomol taglátás pedig konstruktív szándékú, stb.

Különben a véleménye az volt, hogy az a gépelet, amit neki mutatott a titkár, nem minálunk, hanem Mo-n készült, vagyis a levelet nem itt, hanem ott fogta el a megfelelő hatóság, átadták az ittenieknek, azok meg nem találták annyira veszélyesnek, hogy foglalkozzanak vele, hát átadtak a pártbizottságnak.

Kész szerencse, hogy Szemenyukhoz került. Ez számomra elég hihetetlenül hangzott, de apám állította, hogy olyan hófehér papírja még a KGB-nek sincsen, és olyan hibátlan tiszta gépeletet sem tudnának itt készíteni. No, bárhogy is, neki Komszomol taglátás mondania kell Szemenyuknak, persze azt mondja majd, hogy engem leteremtett, én szánom-bánom a dolgot, és jóváteszem egy igazi Lenin-verssel.

Lehet, hogy érdekel