Konfliktus különböző nézőpontokból, A konfliktuskezelés technikái | Digitális Tankönyvtár
Majd a konfliktushelyzeteket, mint stresszhelyzetek által kiváltott reakciókat tárgyaljuk.
Keresés űrlap
Végül a konfliktushelyzetben szereplő felek reakcióival, és a stresszel való megbirkózással zárjuk egységünket. Cél: a hallgató ismerje meg a stresszre adott válaszokat, tanulja meg a konfliktus különböző nézőpontokból reakciók sokféleségét, sajátítsa el a stresszel való megbirkózás lehetőségeit! Követelmény: a hallgató tudja a stresszre adott válaszokat megkülönböztetni!
A stresszre, ill. Ezekben igen nagy egyéni különbségek mutatkozhatnak. Vannak olyan emberek, akik konfliktus különböző nézőpontokból súlyos tünetekkel reagál a konfliktushelyzetekre, közben pedig érzelmi reakciókat nem mutatnak.
Mindennapi konfliktusaink - menni vagy maradni?
Fordítva is előfordul, vannak emberek, akik heves érzelmi reakciókat élnek át, azonban testi szinten nem mutatnak elváltozást. A konfliktushelyzetek nem azonosak a stresszhelyzetekkel! Azáltal válnak stresszhelyzetekké, amennyiben a konfliktushelyzeteket, mint egyéni többletalkalmazkodást kívánó bejósolhatatlan, befolyásolhatatlan eseményeknek vagy traumáknak, ill.
Amikor konfliktushelyzetben vagyunk, sokszor érezzük, hogy feszültek vagyunk, tördeljük a kezünket, kellemetlen szorongató érzést élünk át, remeg a hangunk, gyomrunk, szívünk, torkunk összeszorul.
A konfliktushelyzetekben sokszor élünk át erőteljesebb érzelmeket, haragot, sőt agressziót. Kurt Lewin frusztrációs kísérletében bizonyította, hogy amikor céljaink érdekében tett erőfeszítéseink akadályokba ütköznek, akkor frusztrációt élünk át. Ez a frusztráció akadályoztatottság energiákat szabadít fel, amely a személy viselkedését a frusztrációt okozó tárgy, személy, vagy helyzet megkárosítására motiválja. Amikor az agresszió kiélése nem lehetséges azon, aki a frusztrációt okozta, az agresszió áttolódik egy olyan személyre, tárgyra, helyzetre, amelyen az agresszió kiélése lehetséges.
Így történik meg, hogy a frusztrált apuka nem a főnökére kiabál, hanem hazamegy, és a feleségére önti haragját. Konfliktus különböző nézőpontokból feleség a gyerekre dühös, a gyerek pedig, belerúg a macskába. Az agresszió tehát a konfliktushelyzetekben az akadályoztatottságunk által jelenik meg.
Az agresszió áttolása konfliktushelyzetben: A konfliktushelyzetekben, a frusztráció nyomán a személyiség visszasüllyedhet a pszichikus fejlődés egy korábbi színvonalára is. Ezt regressziónak nevezzük.
Lewin kísérlete erre is bizonyítékot szolgált. A regresszió nyomán például egy felnőtt viselkedhet úgy, mint egy gyerek, tétován, habozva. A sírás is egy olyan viselkedés, amely inkább a gyermeki kommunikációnk része, semmint a felnőtté. A konfliktusok fásultságot, levertséget is kiválthatnak a személyből. Ennek oka, hogy befolyásolhatatlannak, kontrollálhatatlannak éljük át az eseményeket.
Stressz- és konfliktus kezelés - KM5
Például, ha megtanuljuk egy munkahelyen, hogy mindig a főnöknek van igaza mert autoriter, hatalmaskodóakkor nehezen tanuljuk meg egy másik munkahelyen, egy másik főnök esetében, hogy helye lehet az értelmes vitának inkább mindig a főnöknek adunk igazat. A konfliktushelyzetekben a gondolkodás zavara is megjelenik, ilyenkor úgy érezzük, hogy gondolataink konfliktus különböző nézőpontokból megakadtak.
Az emberek ilyenkor mereven ragaszkodnak céltalan viselkedésmintáikhoz, mivel képtelenek alternatív mintákat mérlegelni. A konfliktusra adott fiziológiai válaszok igen sokfélék lehetnek. A konfliktushelyzetben szereplő felek reakciói A konfliktushelyzetekre adott válaszunk a konfliktusban érintett másik konfliktus különböző nézőpontokból is függ.
Mintegy tükrözzük egymás érzelmeit: ha felemeljük a hangunkat, ő is felemeli. Ha lelassítjuk a beszédünket, akkor a másik megnyugszik. Viselkedésünk nagyrészt annak az eredménye, amit gondolunk, és amit érzünk. Konfliktusos helyzetben gyakran eluralkodnak a feleken az érzelmek.
Az érzelmek gátolják a gondolkodást, egymás megértését. Törekednünk kell arra, hogy megértsük saját érzelmeinket, amelyeket tudatosítanunk kell.
Például segít az érzelmek megértésében, ha megfogalmazom, kimondom, hogy mit érzek, hol érzem, mennyire érzem stb. A tudatosítás konfliktus konfliktus különböző nézőpontokból nézőpontokból el bennünket odáig, hogy megértsük a másik érzelmeit, és viselkedését is. Például nem azért kiabál valaki, mert engem utál, hanem mert kétségbeesett, tehetetlen és dühös. A konfliktushelyzetben gyakran élünk át negatív érzelmeket, például dühöt, agressziót, félelmet, de ezeket gyakran nem tudatosítjuk, elnyomjuk, vagy más helyzetekre áttoljuk.
Azt is nehéz felismerni, hogy mások mit éreznek a konfliktus során. Ennek folyományaként gyakran megesik, hogy a konfliktusban szereplő felek félreértik egymást, vagy egyáltalán nem értik a másik viselkedését. A konfliktushelyzetekkel való megbirkózás A stresszhelyzetekkel kapcsolatban komoly kutatási terület a konfliktus különböző nézőpontokból való megbirkózás folyamatainak, vagyis a coping mechanizmusoknak a vizsgálata. A coping mechanizmusok alapvetően meghatározzák, hogy egy adott életeseményt mennyire éli meg az egyén stresszhelyzetként.
A stresszel való megküzdés nem csupán alkalmazkodást jelent, hanem azt is, amikor céljaink megvalósítása során a nehézségekkel megküzdünk és ennek folytán a környezetünket is átalakítjuk.
Munkahelyi konfliktusok pszichológiai nézőpontból
Ezt allosztázisnak nevezzük. Azt jelenti, hogy a stabilitásunkat hogyan tudjuk megtartani a változásokon keresztül. Ha kialakul egy sikeres megküzdési mechanizmus, akkor egyre nehezebb célokat tűzhetünk ki magunk elé. A sikeresség élménye pedig fokozza önbizalmunkat, kompetencia élményünket, hatékonyságunkat.
A megbirkózási készségeknek három fő formájuk van: a problémamegoldó, az érzelmi és a támogatást kereső. A problémamegoldó konfliktusmegoldás a legadaptívabb megküzdési forma.
A helyes konfliktuskezelés, mint a fejlődés lehetősége - Barnai Roberto, Jakab István
Az egyik formája, amikor magát a konfliktus szituációt próbáljuk megváltoztatni, tehát magatartási választ adunk. Ilyen válasz például, amikor konfliktus különböző nézőpontokból munkahelyünket, mert rájövünk, hogy a munkakörünk nem a képességeinknek, érdeklődésünknek megfelelő.
Problémamegoldó megbirkózást jelent az is, amikor elemzem, újraértékelem a helyzetemet és egy másik nézőpontból, egy másik perspektívából, egy új szempont alapján átértékelem gondolataimat, és érzelmeimet is. A konfliktuskezelés döntési folyamatát elemezve Folkman, Id: Kopp megállapították, hogy a döntés meghozatalához az érzelmi feszültség csökkentésére kell törekednünk, megteremtve myopia myopia gyakorlat a döntéshozatal belső, pszichológiai feltételeit.
Az érzelmi feszültség csökkentése alkalmassá teszi az egyént arra, hogy a problémát elemezze, befolyásolja, ill. Az érzelmi konfliktusmegoldási módok akkor hasznosak adaptívakha nincs elég információnk, nem ismerjük eléggé a helyzetet, a konfliktust kiváltó problémát.
Konfliktusok és előítéletek — A vonzások és taszítások világa
Ilyenkor nem érezzük azt, hogy a helyzetet képesek lennénk kontrollálni. Ilyen esetekben a sírás, az érzelmek megélése oldja a veszteség feletti gyászt, segíti az elengedést. Veszélyesnek minősíthetőek azonban azok az érzelmi megküzdési módok, amelyekben valamilyen egészségkárosító, önkárosító eszköz segítségével oldjuk a feszültségeket.
Például evés, ivás, drog, dohányzás stb.
A támogatáskérés szintén fontos konfliktuskezelési mód. Lényege, hogy valaki mástól társas támogatást kérünk. Támogatást olyantól kérünk, aki kompetensebb, ügyesebb, okosabb, tehát kognitív erőforrásai bevonhatók a konfliktus feloldásába. Egy másik lehetőség, hogy a támogatónak érzelmi erőforrásai vannak, például képesek meghallgatni, megnyugtatni, érzelmi támogatást nyújtani számunkra.
Összefoglalás A negyedik tanulási egységben áttekintettük a stresszre, ill. Végül a konfliktushelyzetben szereplő felek reakcióival és a stresszel való megbirkózással zárjuk egységünket. Ellenőrző kérdések 1. Gondolja végig az előző fejezetben olvasottakat! Sorolja fel a stresszre adott reakciókat! Fejtse ki az agresszió, regresszió, apátia létrejöttének konfliktus különböző nézőpontokból folyamatait!
Magyarázza el a stressz nyomán a gondolkodási folyamatokban létrejövő változásokat! Fejtse ki a konfliktushelyzetben megjelenő stressz reakciókat!
Fejtse ki a coping mechanizmusok jelentőségét a stresszel való megküzdésben!