Látás 50 százaléka olyan
Minden vakságon segíthetünk, de a vakságot még nem gyógyítjuk meg Interjú Palugyai István Facebook Twitter Pinterest Mail Már az idén kiderül, hogy milyen mértékben tudja visszaadni a vak emberek látását az 50 éves bázeli professzor, a budapesti születésű Roska Botond génterápiája. A Bázeli Szemészeti Kutatóintézet igazgatója, a Bázeli Egyetem orvostudományi karának professzora tavaly év végén kettő, Bressler és Alden Spencer-Díj januárban egy jelentős tudományos díjat Louis Jeantet-Díj nyert el az általa kidolgozott látás-visszaállító terápiáért, illetve a látás folyamatának megértéséért.
Egy korábbi interjúban gyakorlatilag semmisnek tekintette az emberi agyról megismert eddigi tudást.
Ez a világszerte indított nagy hyperopia életkor szerint programok fényében elég meglepő. Ezeket éppen azért hozták létre, mert az emberi agyról a nullával majdnem egyenlő a tudásunk, és a neurológiában, a pszichiátriában és a szemészetben alig történt előrelépés az utóbbi időben.
Mi is az a tökéletes látás? Mit jelent valójában a tökéletes látás? Vajon lehetséges még ennél is tisztábban, élesebben látni?
Az Alzheimer- és a Parkinson-kór, vagy a skizofrénia gyakorlatilag ma is gyógyíthatatlan, ezért a nagy gyógyszerészeti cégek csökkentették ilyen irányú tevékenységüket. Ennek a trendnek a megfordítására jöttek létre az említett programok. Mindez persze az emberi agyra értendő, látás 50 százaléka olyan egerek agyáról az állatkísérleteknek köszönhetően több tudás gyűlt össze, ennek ellenére itt is még az út elején tartunk, ráadásul ezek az ismeretek nem alkalmasak még emberi gyógyításra.
Az emberi agy működését csak egy-egy sejt felbontású funkcionális módszerekkel és a sejtek egymás közti kapcsolatainak megismerésével érthetjük meg, miközben a mai legfejlettebb módszerekkel — például a funkcionális MRI-vel — is csak milliónyi sejt együttes működését tudjuk észlelni.
De az a kevés, amit mégis megtudtunk az emberi érintésérzet látássérüléssel, az egyben téves is? Nem hiszem, viszont még túl kevés ez a tudás ahhoz, hogy gyógyításra lehessen használni. Ettől függetlenül egyre inkább úgy tűnik, látás 50 százaléka olyan az a régi megközelítés, amely az egyes agyterületek eltérő funkciójából indult ki, hamis, mert a rendszer nem így működik.
Inkább afelé hajlunk, hogy egy bizonyos viselkedés, vagy tevékenység során több különböző agyterület bizonyos sejtjei működnek együtt. Tehát az számít, hogy az egyes agyi régiók mely sejtjei működnek együtt. Ez mégis egyfajta paradigmaváltozásnak tűnik számomra… Az elmúlt két-három év óta az állatkísérletek alapján a világ sok vezető agykutató laboratóriumában dolgoznak ebben az irányban, és mindenütt a szervezeten belüli egymástól távoli idegi összeköttetések kerülnek előtérbe, jóllehet még nem igazán értjük ezek mibenlétét.
Akkor végül is szerencséje van, hogy a retinával, vagyis a szem fényérzékeny rétegét jelentő recehártyával dolgozik, mert itt olyan eredményeket ért el, amelyek kiemelkedők. A retina egyedülálló a központi idegrendszeren belül, mert csak retinától megy az agyba információ, fordítva nem jön semmi.
Megelőzné a látásromlást? Kövesse a 20-20-20 szabályt!
Vagyis csak úgy tudom megérteni az egyes területek működését, ha mind a húsz régióból érkező ingerületeket egyszerre mérem, és minden érintett agyterületen nézni tudnám az egyes sejtek közötti kapcsolatokat. Ez pedig ma lehetetlen. Az egér retinájáról szerzett információkat sem tartotta egyik nyilatkozatában alkalmasnak az emberi recehártya gyógyítására. A legutóbbi díját mégis úgy indokolták, hogy sikerült a retinával kapcsolatos látászavart, vakságot gyógyítania. Hogy sikerült az ellentmondást feloldani?
Úgy, hogy egy ideje elkezdtünk emberi retinával kísérletezni. Előre kell azonban bocsátanom, hogy nem sikerült még a vakságot gyógyítanunk, ez az állítás így nem állja meg a helyét. Egy génterápiás módszercsomagot dolgoztunk ki, amellyel majdnem minden típusú vakságon lehet ilyen-olyan mértékben segíteni a következő húsz-harminc évben. Az egér és az ember retinája nagyjából hasonló, de a gyógyításhoz látás 50 százaléka olyan nem elég, pontosan tudni kell, hogy milyen sejttípusba kell és milyen látás 50 százaléka olyan bevinni.
Hogy viszonylik egymáshoz a két faj retinája? Az emberé körülbelül hetvenszer nagyobb az egérénél, de nem ez a legfontosabb.
Honnan ered a látásromlás?
Minden retinában körülbelül százféle sejttípus van. Ezek között vannak ugye az iskolában tanult csapocskák és pálcikák?
Papp Júlia, szemész A látásélesség az éles látás számszerűsített értéke. A vizsgálótáblán betűk, számok vagy jelek Snellen-villa, Landolt-gyűrű, Ammon-jel, rajzfigurák stb. A jel egésze adott távolságból 5 m, míg a részletei 1 m alatt láthatóak. A pontos felismeréshez a részletek látása is szükséges. Érdekes A páciens látásélességét viszonyítjuk egy átlagos, normál látásélességű egyén látásához.
Ez csak kettő a száz közül, jóllehet a legfontosabbak, hiszen ezek dolgozzák fel a fény információit. Az ember és minden főemlős retináján van egy 0,2 százaléknyi hely a retinán, az éleslátásért felelős látógödör, vagy fovea. Amikor az emberek látásáról beszélünk, vagyis, hogy miként különböztetünk meg arcokat, vagy hogyan olvasunk, gyakorlatilag a foveális látásról van szó, mert itt van a nagyfeloldóképesség helye.
A szem kevés: a látás a tudaton múlik. Bhaktipád dász
Az egér szemében egyáltalán nincs fovea, ezért ez a látás egérben tanulmányozhatatlan. Ha valakinél eltűnik az éleslátás, makula degeneráció alakul ki és az ilyen páciens úgy érzi, hogy teljesen vak, nem lát semmit.
Egy olyan ember, aki elveszti a perifériális látásának 90 százalékát, néha nem érti, hogy miért utalják be szemészetre. Ma az időnk túlnyomó részében számítógép, vagy mobil képernyőjére meredünk és ilyenkor is a foveális látást használjuk.
Ráadásul az agy látókérge is mintegy százalékban a fovea információit elemzi. A másik nagy különbség, hogy bár mindkét fajnál a retinában mintegy száz látás 50 százaléka olyan van, de hogy ezek milyen feladatot látnak el, már nagyon különböző, hiszen a látás az evolúció során mindig ahhoz alkalmazkodott, amihez kellett. Ezek a részletek pedig döntők a gyógyításnál, tehát egy génterápia, ami működik az egérben, az emberben szinte biztos, hogy nem. Hogyan sikerült mégis az előrelépés?
A génterápiás módszerek kipróbálására több idő kell, mint ameddig a halottakból kivett retinákat laboratóriumban életben lehetett tartani. Egy magyar kutató, Szabó Arnold a Semmelweis Egyetemen kidolgozott egy módszert, amivel az eddigi 3 hét hétre tolódott ki. Ez tette lehetővé hogy kipróbálhassuk mesterséges génterápiás vírusainkat. Nemsokára publikáljuk annak a nyolcéves kutatásnak az eredményeit, melyben különféle génterápiás vírust építettünk és ezeket különféle sejtekbe építettünk be, és ezek működését az emberi retinában tudtuk tesztelni.
Biztosak vagyunk benne, hogy ha majd élő emberbe injektáljuk ezeket a vírusokat, mely sejtekben jelennek majd meg a gyógyító gének, és kezdenek működni. Azt pedig Bázelben dolgoztuk ki egy mérnök segítségével, hogy ha a halál beállta után tíz percen belül vesszük ki a donor retináját, akkor ebből még vizuális infomációkat is ki látás 50 százaléka olyan nyerni.
Tehát, ha képeket mutatunk a kivett retinának, akkor az agy felé kommunikáló sejtekből 12 óráig még mérni tudjuk az információt.
Ezek az első vizsgálatok, amelyek az emberi retina agy felé menő tényleges információit mérik. Ezekből az eredményekből most írjuk a később publikálandó cikket. A harmadik módszer, amely forradalmasíthatja látás 50 százaléka olyan orvostudományt, egy pár évvel ezelőtti japán siker, amely alapján az újraprogramozott őssejtekből laboratóriumban létre lehetett hozni primitív retinát.
Ráadásul bárkiből, így betegekből, bőrmintából, vagy vérből újraprogramozott őssejtekből többszáz, vagy ezer ilyen retinát létre tudunk hozni és ki lehet így próbálni, adott esetben variálni a legcélravezetőbb módszert.
Roska Botond: Olyan vakság, amin nem lehet segíteni, nem létezik
Ezt az eredményt is most fogjuk publikálni. Most már érthető a tavalyi Alden Spencer-Díjat indokló szöveg, miszerint megváltoztatta a látás megértéséről szerzett ismereteinket. Mindezen munkákban és egyáltalán témája megválasztásában mennyire adtak irányt öt éve elhunyt édesapja, Roska Tamás akadémikus hajdani kutatásai, melyek a bionikus szemmel és a neurális hálózatokkal foglalkoztak? Leginkább édesapám gondolkodásmódja volt rám hatással. Mérnökemberként mindig érdekelt a biológia s kettönk kapcsolata a matematika nyelvén keresztül valósult meg.
Szintetikus retinákat, mondhatni csipeket épített. Kiskoromban gyakran beszélt a nemlineáris matematika nagyságáról, és mindig azt hittem, más gyerek is így gondolkozik együtt az édesapjával.
A tudományról és a megismerésről való vele folytatott beszélgetések teljesen kitöltötték a gyermekkoromat.
EXTRA AJÁNLÓ
Ráadásul rajta keresztül ismertem meg azt a professzort, akivel elkezdtem először dolgozni a retinán. Sokat lehet olvasni a génterápiáról, de a mindennapok gyakorlata még nem erről szól.
Ön milyen génterápiás módszert alkalmazott? Netán génszerkesztést? Az még nagyon az elején tart, olyan terápiáról még nem látás és giardia. Egyes limfómák ellen van már A rövidlátást kezelik és Nyugat-Európában gyakorlatban használt génterápia, melyben egy kiválasztott gént visznek be a szervezetbe.
Az első ilyen típusú szemgyógyászati génterápiát a gyermekkori vakság ritka, örökletes formájának kezelésére tavaly Amerikában engedélyezték a gyakorlatban, és már Európában is törzskönyvezett gyógyszer. Látás 50 százaléka olyan mozgásszervi gyermekbetegség gyógyítását szolgáló génterápia közel áll az engedélyeztetéshez.
A látásélesség-vizsgálat
Úgy tudom, hogy idén már választ fog tudni adni arra is, kinél segíthet majd ez a módszer. Gondolom, az egyéni sajátosságok fontosak lehetnek, ki mennyire fog jól látni. Az első klinikai kísérletek tavaly novemberben kezdődtek Londonban, és most indulnak Párizsban látás 50 százaléka olyan általunk erre alapított cég irányításával.
Támogasd a Qubit munkáját! Az elmúlt néhány hónapban zsinórban három fontos orvosi díjat is megkapott az idén
Kérdés, hogy egytől százas skálán milyen mértékben jön vissza majd a látás. Szerintem döntő lesz, hogy az illető mennyire képes tanulni. Miután elvesztette valaki a látását, a látókéreg elkezd valami mással foglalkozni. Matematikusoknál például kimutatták, hogy matematikával. Miután visszahozunk valamilyen képességet a retinában, a látást az agynak újra kell tanulnia.
Ebben nagy különbségek lehetnek.
A génterápia mindenesetre egy injekcióval éri el a célt, de legalább ennyi múlik az ezutáni rehabilitációs időszakon.
A szuri után mennyi idővel jelentkezhetnek az első változások? Körülbelül három hónap múlva. Több helyen említette, hogy mind gyakoribbak a látásproblémák. Mennyiben van szó civilizációs ártalomról? Egyre tovább élünk, így egyre gyakoribbak lesznek a látásproblémák. A makula degeneráció és a zöldhályog exponenciálisan nő az évek számával. Az én generációm 30 százaléka idős korában ezért rosszul lát majd, vagy vak lesz.
- Látásélesség-teszt távolsága az asztaltól
- Mit értünk látásromlás alatt?
- Homályos látás érzése
- Megelőzné a látásromlást? Kövesse a szabályt! - EgészségKalauz
- A jó hír, hogy legtöbbünk látása javítható a megfelelő korrekcióval.
- Előzzük meg a látásromlást!
A rövidlátás is egyre nagyobb veszély, sőt Ázsiában például civilizációs járvány. Itt a zömmel számítógép képernyője előtt ülő gyerekek 95 százaléka már rövidlátó. A gond egyre inkább terjed Európában és Amerikában is.
