Mesterséges világítás és látás. Ingyenes szabványlista, termékkatalógus

A látószerv és a látás A szemből, a látóidegekből és az agy bizonyos részeiből álló látószerv a fényingert olyan ingerületté alakítja át, amelynek szubjektív mesterséges világítás és látás a külvilágban lévő különbségek felismerése érzet útján.

Ez a jelenség a látás. A látótér azoknak a térbeli irányoknak az összessége, amelyekben a nyugvó szem mozdulatlan fejtartással valamilyen tárgyat észlelni képes. A látótér lehet monokuláris az egy szemmel látás tere vagy binokuláris a két szemmel látás tere. A külső világot optikailag leképező szemnek az a tulajdonsága, hogy általában önműködően beáll a mindenkori tárgytávolságra, az akkomodáció, az pedig, hogy egymáshoz közelinek látszó tárgyakat elkülönítve képes észlelni, a látóélesség.

Térbeli egyenletesség

A színérzet a látásérzetnek az a jellege, amelynek alapján a megfigyelő a látótér két azonos méretű, alakú, szerkezetű, egymáshoz csatlakozó része között különbséget tud tenni. Ezt a különbséget a megfigyelt sugárzások spektrális eloszlásának eltérése okozhatja. Jellemzője a színezet, aminek eredménye a színek kék, zöld, mesterséges világítás és látás stb. A színezettel rendelkező színérzet kromatikus, a színezettel nem rendelkező színérzet fehér, fekete és a különböző szürkék esetén akromatikus.

  • Emberközpontú világítás Jobb világítás a jobb életminőségért Az emberek manapság mesterséges megvilágítás mellett dolgoznak éjszakai műszakokban vagy ablak nélküli épületekben.
  • Mesterséges fényforrások: izzólámpa, fénycső, LED stb.
  • Mennyire fontos a látás védelme
  • Hogyan lehet javítani a látást az 1-nél
  • Eszköztár: Megfelelő megvilágítás Az embert munkahelyén számos baleset fenyegeti, ha nem megfelelő a világítás.
  • Munka-, tűz- és környezetvédelem | Sulinet Tudásbázis
  • Genteal Ideális munkahely — a szememnek!

Ez alapján különböztetjük meg a kromatikus és az akromatikus látóteret. Az adaptáció az a folyamat, amelynek során a látószerv tulajdonságai a látótér fénysűrűségéhez és színingereihez illeszkednek, illetve az az állapot, amely a folyamat befejezése után is tart.

jobb látásjavulás a látásélesség könyve

Az emberi látószerv a sötétben látáshoz sötétre adaptált szem külön mechanizmust fejlesztett ki, mesterséges világítás és látás jellemző egyrészt a nagy fényérzékenység néhány század cd · m—2másrészt a kevés információ, pl.

A látóélesség nagyon csökevényes, több tíz másodperces időállandójával a mozgásokat alig-alig ismeri progresszív rövidlátás. A sötétre adaptáló képesség jelentős csökkenése vagy teljes hiánya a farkasvakság.

Ingyenes szabványlista, termékkatalógus

A világosban látásnak világosra adaptált szem viszont kitűnő a látóélessége, egy ívperces látószögű részleteket már elkülönítve észlel, tizedmásodperces nagyságrendű időállandójával gyors mozgásokat is figyelemmel tud kísérni, a fénysűrűség néhány cd · m—2. Annak a fénynek a hullámhossza λmamely olyan érzetet vált ki, hogy a felület a legtöbb fényt bocsátja ki legnagyobb a világosságasötétre adaptált szemnél nm, világosra adaptált szemnél pedig nm.

mesterséges világítás és látás

A sötétben látás és a világosban látás között van a szürkületben látás, amikor a fekete és a fehér között a szürke árnyalatok egész sorát tudjuk megkülönböztetni. Legfontosabb fajtái a világosságkontraszt és a színkontraszt.

Ideális munkahely – a szememnek!

A világosságkontraszt objektív kifejezésére L1 tárgy-fénysűrűség és L2 környezeti fénysűrűség esetén a fénysűrűségkontraszt használatos a következő kifejezések egyikével: Jól látható, hogy az egyes kifejezések eltérő számértéket adnak, és így az a helyes, ha a fénysűrűségkontraszt értékének megadásakor a számításához alkalmazott kifejezést is megadják. Az a szerinti kifejezés nagyobb fénysűrűségek esetén használatos.

mesterséges világítás és látás

A b vagy a c szerinti kifejezés használatakor a tárgy és a háttér közötti kontraszt a számérték előjele alapján — pozitív, amikor a tárgy fénysűrűsége L1 nagyobb a háttér L2 fénysűrűségénél az ún. Megkülönböztethető: — közvetlen káprázás, amelyet a látótérben lévő — különösen a nézési irányhoz közel eső — fényforrás, illetve világítótest mint önvilágító tárgy okoz, — tükröző káprázás, amelyet a reflexiók okoznak — főként akkor, ha a visszavert képek ugyanabban vagy közel ugyanabban a nézési irányban jelennek meg, mint a nézett tárgy.

Lehet, hogy érdekel