Szent gyógyítja a látást. Roska Botond, a Magyar Szent István-rend kitüntetettje | acsontkovacs.hu
Fotó: MTI Áder János köszöntő beszédében azt mondta, államalapító királyunk ünnepén évről évre együtt örülünk azoknak a magyaroknak, akik kimagasló tehetségükkel, sikereikkel, eredményeikkel - tudatosan vagy észrevétlenül - sokak boldogságát, boldogulását szolgálják. A professzort méltatva az államfő úgy fogalmazott, a Szent István-rend idei kitüntetettje nem a műtőben, hanem a laboratóriumban foglalkozik életünk egyik legértékesebb, mégis törékeny kincsével: a látással.
Roska Botond olyan orvos, aki nem maga gyógyít - de lehetővé teszi, hogy mások az ő kutatási eredményeit felhasználva gyógyítani tudjanak - mondta az államfő.
Édesapja a neurális hálózatok kutatását Magyarországon megalapozó Roska Tamás Széchenyi- és Bolyai-díjas villamosmérnök, akadémikus. Roska Botond először a művészeti pálya iránt érdeklődött, között a Zeneakadémián csellózni tanult, majd természettudományos területekre váltott, ben a Semmelweis Egyetemen általános orvosi karán kezdte meg tanulmányait, ben pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem ELTE matematikus szakára is beiratkozott.
Ezt követően bekapcsolódott a Harvardon folyó genetikai és virológiai kutatásokba, majd ben csoportvezetőként a bázeli Friedrich Miescher Orvosi Kutatóintézetbe Friedrich Miescher Epe reflux látás for Biomedical Research - Szent gyógyítja a látást került, ahol májusa óta senior csoportvezetőként irányítja a látás interdiszciplináris vizsgálatával foglalkozó kutatócsoportját.
Kutatócsoportjával feltérképezték, hogy a látórendszer különféle sejtjei hogyan nyerik ki a környezetből a vizuális információt. A molekuláris mechanizmus alapján kidolgozott génterápiájuk visszaállíthatja azok látását, akik genetikai rendellenesség miatt lettek látáskárosultak. Olyan látásérzékelőt fejlesztettek ki, amely a sérült szemideghártya, a retina megfelelő sejtjeinek működésébe való beavatkozással képes eljuttatni a vizuális információt a betegek központi idegrendszerébe.
A 13 évig tartó fejlesztés után Londonban és Franciaországban kezdték el a klinikai vizsgálatokat: látássérült emberek megkapják az általuk kifejlesztett génterápiás oltást, amelynek ipari termelése a klinikai kísérletek sikere után indulhat el. Még azokon a betegeken is lehet valamennyit segíteni, akiknek a komplett látóidege hiányzik. Minden attól függ, hogy mennyi pénzt áldoznak rá" - nyilatkozta.
Csaknem húsz szabadalom, hetven tudományos cikk szerzője, tudományos és oktatási tanácsadó testületek tagja. Tudományos munkásságáért számos nemzetközi elismerésben részesült.
Többek között ben Fulbright-ösztöndíjat, ban Marie Curie kiválósági díjat kapott. Feleségével és három gyermekével Bázel környékén él, szabadidejét a matematikának és a zenélésnek szenteli.
